18/03/2025
Feljelentés!
Ma lehetőséget adtam a Kisbéri Rendőrkapitányság munkatársainak arra, hogy bizonyítsák: nem korruptak, a magyar emberek érdekeit védik és a törvényeket nem csak az ellenzéki politikusokkal szemben érvényesítik!
Tisztelt Hatóság,
Alulírott, az alábbi feljelentést teszem ismeretlen tettes ellen ellen, mivel 2025. március 15-én elhangzott ünnepi beszédében olyan kijelentéseket tett, amelyek egyértelműen gyűlöletbeszédnek (Btk. 332. §) és közösség elleni uszításnak (Btk. 332. §) minősülnek. Kijelentései a magyar demokrácia és jogállamiság alapelveit sértik, valamint veszélyt jelentenek a társadalmi békére és az igazságszolgáltatás függetlenségére.
A beszéd tartalma és jogi relevanciája
1. Orbán Viktor a Tisza Pártot, annak vezetőjét, Magyar Pétert és az őt támogató szavazók a teljes magyar lakosság, mintegy 40%-át közvetetten „poloskának” nevezte.
• A dehumanizáló retorika közvetlen veszélyt jelent a demokráciára.
• A történelemben az ilyen szóhasználat a politikai ellenfelek kriminalizálásának és üldöztetésének előszobája volt.
• A náci Németország propagandája a zsidókat „patkányoknak” nevezte, ezzel előkészítve a társadalom elfogadását a későbbi üldözésükre és kiirtásukra.
• A ruandai népirtás során a tuszikat „csótányokként” bélyegezték meg, mielőtt a hutu milíciák tömeges gyilkosságokat követtek el.
• Nicolae Ceaușescu román kommunista diktátor is rendszeresen kártevőkhöz hasonlította politikai ellenfeleit, ezzel legitimálva az ellenük folytatott üldöztetést.
Ezek alapján Orbán Viktor kijelentése nem csupán sértő és megosztó, hanem egyértelműen gyűlöletkeltő, amely közösség elleni uszításnak minősül. Egy demokratikus vezető nem használhatja a dehumanizáció eszközét politikai ellenfeleivel és választóikkal szemben.
2. Orbán Viktor az igazságszolgáltatás függetlenségét támadta.
• Kijelentései nem egyes bírókra vonatkoztak, hanem a teljes bírói karra, amellyel az egész magyar igazságszolgáltatás legitimitását kérdőjelezte meg.
• A bíróságok elleni politikai támadás a totalitárius rendszerek egyik alapvető eszköze volt:
• Ceaușescu Romániájában a bírói kar „a nép ellenségei” ellen fellépő szervként lett átalakítva.
• Erdogan Törökországában több ezer bírót bocsátottak el és tartóztattak le az igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolása érdekében.
• A lengyel PiS-kormány hasonló módon próbálta meg aláásni a bírói hatalom önállóságát.
Az igazságszolgáltatás minden demokratikus rendszer alapköve, és annak politikai támadása a jogállamiság felszámolásának egyértelmű jele.
3. A “tavaszi nagytakarítás” kifejezés politikai értelemben történelmileg tisztogatásokat jelentett.
• Orbán Viktor összekapcsolta ezt a kifejezést politikai ellenfeleinek „eltakarításával”, amely nyílt fenyegetésként értelmezhető.
A történelemben számos diktátor használta ugyanezt a kifejezést, mielőtt politikai tisztogatásokba kezdett:
• Nicolae Ceaușescu Romániájában „társadalmi nagytakarításnak” nevezték a rendszerellenes értelmiségiek bebörtönzését és ellehetetlenítését.
• Joszif Sztálin „nagy tisztogatásai” során milliók kerültek Gulágra hasonló retorika használata után.
• Adolf Hi**er és a náci propaganda a politikai ellenfelek és a nemkívánatos társadalmi csoportok „kitakarítását” hirdette.
A „tavaszi nagytakarítás” politikai kontextusban nem egyszerű metafora, hanem egyértelmű utalás a politikai ellenfelek rendszerből való eltávolítására. Egy demokráciában az ilyen kijelentések elfogadhatatlanok, mivel az állampolgárok egy részét célponttá teszik.
A büntetőjogi felelősségre vonás szükségessége nem lehet kérés egy független és a jogszabályok, a magyar demokratikus rend őrzésére felesküdött rendőrhatóságnak.
Orbán Viktor március 15-i beszéde egyértelműen kimeríti a gyűlöletbeszéd és a közösség elleni uszítás fogalmát, amely a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.
A beszéd a következő súlyos demokratikus normákat sérti meg:
• Dehumanizálja a politikai ellenfeleket és azok szavazóit.
• Megkérdőjelezi az igazságszolgáltatás függetlenségét.
• Totalitárius rendszerek tisztogatási propagandájára emlékeztet.
A fentiek alapján kérem, hogy a hatóságok indítsanak büntetőeljárást ismeretlen tettes ellen -Orbán Viktor március 15-én elmondott beszéde kapcsán-, a Büntető Törvénykönyv 332. § és 333. § alapján, és vizsgálják ki, hogy a beszéd tartalma milyen mértékben sérti meg Magyarország demokratikus intézményrendszerének alapelveit.
Kérem továbbá, hogy az ügy kivizsgálásába független jogi szakértőket és nemzetközi emberi jogi szervezeteket is vonjanak be, annak érdekében, hogy az eljárás objektív és pártatlan módon történjen.
A magyar jogrendben a Be. (Büntetőeljárási törvény, 2017. évi XC. törvény) rendelkezik arról, hogy a hatóságoknak kötelessége a feljelentésben foglaltakon túlmenően is vizsgálni, hogy az adott cselekmény más bűncselekményt is megvalósíthat-e.
1. A rendőrség kötelessége a bűncselekmények felderítésére
A Be. 6. § (2) bekezdése kimondja:
“A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles hivatalból intézkedni minden olyan bűncselekmény felderítésére és üldözésére, amelyről a tudomására jut.”
2. A feljelentés vizsgálata és kiegészítése
A Be. 375. § (1) bekezdése szerint:
“A feljelentés elbírálása során a nyomozó hatóság vagy az ügyészség köteles vizsgálni, hogy a bejelentett cselekmény bűncselekmény-e, és szükség esetén a rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás további tisztázását elvégezni.”
3. A nyomozás hivatalbóli kiterjesztése
A Be. 375. § (3) bekezdése:
“Ha a feljelentésben megjelölt cselekmény nem bűncselekmény, de a feljelentésből más bűncselekmény gyanúja merül fel, a hatóság köteles az eljárást e bűncselekmény miatt megindítani.”
https://www.facebook.com/share/1AU2Wqq7LH/?mibextid=wwXIfr
