09/01/2026
Súlyos egészségügyi eset a Nemzetközi Űrállomáson - Mi történik?
https://nemethcsabablog.wordpress.com/2026/01/09/sulyos-egeszsegugyi-eset-a-nemzetkozi-urallomason/
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) több mint két évtizedes történetében először fordult elő, hogy orvosi okból döntöttek egy teljes, négyfős személyzet hónapokkal korábbi hazatéréséről. A NASA a minap jelentette be, hogy az egyik űrhajósnál „serious medical condition”, azaz súlyos egészségügyi állapot lépett fel. Amit a jelenlegi helyzetről tudni lehet. Egy űrhajósnál súlyos egészségügyi problémát észleltek, de betegjogi okok miatt sem azt nem hozták nyilvánosságra, hogy melyik űrhajós az érintett, sem azt, hogy milyen betegségről van szó. Az érintett állapota stabil, de a teljes kivizsgálás földi környezetet igényel. A NASA lefújta a soron következő űrsétát, majd korai hazatérésről döntött. A Crew-11 mind a négy tagja visszatér talán már egy héten belül, miközben az ISS átmenetileg csökkent létszámmal működik tovább.
Az alábbiakban megpróbálom bemutatni az eset orvosi, üzemeltetési és politikai hátterét. Hiszen ez most rávilágít arra, hol húzódnak a hosszú távú emberes űrrepülés határai, és miként képes a nemzetközi partnerség rugalmasan reagálni egy váratlan helyzetre.
A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén a személyzet alap- és középszintű orvosi ellátásra képes. Vannak diagnosztikai eszközök, gyógyszerek, valamint folyamatos földi orvosi támogatás (telemedicina). Ugyanakkor a mikrogravitáció, a korlátozott képalkotás, a laborlehetőségek hiánya és a hosszabb távú kezelések nehézségei miatt bizonyos állapotoknál a Földre történő visszatérés az egyetlen megoldás.
A NASA hangsúlyozta: nem „pánikevakuációról” van szó, hanem megelőző, kockázatcsökkentő döntésről. Az ISS üzemeltetésében a Crew Dragon és a Szojuz űrhajók egyben mentőeszközök is, így bár csak egy űrhajósról van szó, az adott űrhajó teljes személyzetét vissza kell hozni a Földre.
Politikai szempontból a „székcsere” (seat-swap) megállapodás is fontos az amerikai és az orosz fél között. Ha az egyik jármű (és vele annyak személyzete) idő előtt távozik, így akkor is marad amerikai és orosz személyzet az űrállomáson.
A SpaceX Crew-11 2025. augusztus 1-jén indult a floridai Kennedy Űrközpontból, a Dragon űrhajó fedélzetén. A legénység nemzetközi összetételű volt: két amerikai, egy japán és egy orosz űrhajóssal.
Zena Cardman – parancsnok (NASA) Geobiológus végzettségű kutató, 2017 óta NASA űrhajós. A Crew-11 első űrrepülése, parancsnokként tudományos kísérletek, valamint a fedélzeti műveletek koordinációja tartozott hozzá.
Mike Fincke – veterán NASA űrhajós, korábban három alkalommal járt az űrben (Expedition 9, Expedition 18, STS-134), a Crew-11 pedig negyedik ISS-küldetése volt. Jelentős tapasztalata kulcsszerepet játszott a mindennapi üzemeltetésben és az űrséták előkészítésében.
Kimiya Yui – küldetésspecialista (JAXA), a japán űrügynökség űrhajósa már 2015-ben is járt az ISS-en (Expedition 44/45), akkor több mint 140 napot töltött fent. A Crew-11 a második hosszú távú küldetése.
Oleg Platonov – Roszkoszmosz űrhajósa, ez az első űrrepülése.
A Crew Dragon küldetések normál esetben kb. hat hónapig tartanak. A Crew-11 eredetileg csak a Crew-12 érkezése után, 2026 kora tavaszán tért volna vissza a Földre. Egyes tervek szerint ez február vége–március, más forgatókönyvek szerint akár május is lehetett volna.
A mostani döntés ezt a forgatókönyvet írta felül. A küldetés hetekkel rövidebb lesz a tervezettnél.
Az űrhajósok a héten egy űrsétát végeztek volna. Ezt is törölték. Előre tervezett, nem sürgős karbantartási és előkészítő feladatokat végeztek volna. A Nemzetközi Űrállomáson az utóbbi években fokozatosan telepítik az úgynevezett roll-out kiegészítő napelemeket. Ezen az űrsétán is az új panelek felszereléséhez szükséges előkészítést (rögzítési pontok, kábelutak, szerelvények) elhelyezését végezték volna. Az elmaradt munkák bekerülnek a következő hónapok űrséta terveibe. A feladatokat a Crew-12 vagy későbbi személyzetek hajthatják majd végre. A halasztás az űrállomás működését és biztonságát nem érinti hátrányosan.
A következő váltást a SpaceX Crew-12 biztosítja. A hivatalosan kijelölt személyzet Jessica Meir (NASA) parancsnok, Jack Hathaway (NASA) pilóta, Sophie Adenot (ESA) francia küldetésspecialista és Andrey Fedyaev (Roszkoszmosz) orosz küldetésspecialista
Az eredeti terv szerint a Crew-12 indítása „no earlier than” 2026. február 15., vagyis ennél korábban nem. A mostani helyzet miatt a NASA és a SpaceX vizsgálja az indítás előrehozásának lehetőségét, akár néhány nappal is, hogy minimalizálják az átmeneti, csökkent létszámú időszakot az ISS-en.
A korai hazatérés után az ISS háromfős személyzettel működik majd tovább. Chris Williams (NASA), Szergej Mikajev (Roszkoszmosz), Szergej Kud-Szvercskov (Roszkoszmosz) űrhajósokkal. Ők a Szojuz MS-28 küldetéssel érkeztek 2025 novemberében és nyolc hónapos szolgálatot teljesítenek az űrállomáson. Williams jelenléte két szempontból is kulcsfontosságú. Egyrészt politikailag, ő jelenti az amerikai jelenlétet, másrészt üzemeltetési szempontból, mert így ő biztosítja az amerikai modul folyamatos üzemeltetését a következő Crew Dragon érkezéséig.
Miért mérföldkő ez az eset?
Ez az első orvosi indokú korai hazatérés az ISS történetében. Rávilágít arra, hogy a hosszú távú űrtartózkodás egészségügyi kockázatai még mindig komoly kihívást jelentenek. Teszteli a nemzetközi együttműködés és a kereskedelmi űrhajózás (SpaceX) rugalmasságát. Tapasztalatot ad a jövőbeli küldetésekhez, így például a Hold körüli vagy holdi állomáshoz vagy a Mars utazáshoz is.