18/10/2025
Lassan egy éve, hogy újra elkezdtem karatézni. 🥋
Úgy volt, hogy ma egy versenyen veszek részt, mivel szerettem volna újra átélni a küzdelem izgalmát, felmérni, hol tartok, és példát mutatni a gyerekeknek.
Aztán szerdától fokozatosan jött a nátha, a torokfájás, végül a láz… és tegnap meghoztama fájdalmas és nehéz a döntést: nem megyek.
Őszintén? Sz@r érzés volt.
Sok időt, energiát tettem bele, fejben és lélekben is készültem, és mégis úgy kellett döntenem, hogy itthon maradok.
Elöszőr nagyon nehéz volt és nagyon sokat rágódtam rajta, hogy mit csináljak és, hogy így betegen is vállaljam be és menjek... de végül tudatosan ezt kellett mondanom, hogy NEM. Mivel az eszem tudja, hogy ez most így volt rendben.
Mert az a sok edzés, gyakorlás, felkészülés nem veszett el, mind hozzátett ahhoz, aki lettem.
Most nemet mondtam, hogy majd máskor teljes erőből, egészségesen mondhassak igent.
És miért is mesélem most el neked?
Mert fontos, hogy megtanuljunk nemet mondani anélkül, hogy bűntudatunk lenne.
Mert a határok meghúzása nem önzőség, hanem az egyik legnagyobb ajándék, amit magunknak és a vállalkozásunknak adhatunk. Mert lesz olyan időszak az életedben, a vállalkozásodban, amikor egy határozott NEM, egy tudatos hátralépés segít majd abban, hogy a jövőben majd előrébb léphess.✨
📌 Mentsd el ezt a posztot emlékeztetőnek, hogy ne feledd, most lehet nemet kell mondanod ahhoz, hogy később igent tudj mondani.