01/03/2025
Világhelyzet
Az amerikában élő Gergő Csepely barátommal előszeretettel tárgyaljuk ki a világ dolgait. Hónunk alatt a tv-vel lemérjük a lázát a világnak és megjegyezzük a tanárképzőn, a Sóstói úton egyszerűbbnek tűnt a világ.
Tegnap azonnal rámírt az ovális szobában elhangzott, világot rengető mondatok után. Medöbbentő, letaglózó, félelmetes jelenetek tanú voltunk, aminek beláthatatlan következményei lesznek. Azt nem volt nehéz megjósolnunk, hogy a Trump-Vance "furious" duo mondataira hogyan reagálnak majd a nyugati világban. Azt azonban csak találgatjuk, hogy a fecsegő, kameráknak előadott show hogyan folytatódik. Hogy lesz ebből béke? És az orosz-ukrán háborún túl, mi történik majd a közel keleten? Hogyan gondolkodik ezután a nevető harmadik, Kína? Mi lesz Tajvannal? A többit nem is tudom elképzelni. Vajon gondolta volna bárki 1914-ben, hogy Gavrilo Princip fegyvere az egész világot lángba borítja? Egy biztos, nekünk magyaroknak nem érdekünk, hogy meggyengüljön az atlanti szövetség, mint az sem érdekünk, hogy kárpátaljai magyarok harcoljanak az ukrán fronton, vagy mindent is hátrahagyva meneküljenek el az otthonukból. Érintett vagyok, a gyermekem nagyapja kárpátaljai és három éve nem járt a szülőföldjén. Egyet tudok, a politikában nincsenek szentek. És persze azon is elgondolkodom, hogy több mint 100 év után is fáj Trianon. Pro és kontra is ezer érvvel tömik a fejünket, de a józan paraszti ész tálcán kínálná a megoldást. Csak éppen a józansággal és az ésszel állunk hadilábon. A többi már adott, politikai szinten is...
