11/12/2025
Itt is!
Malediction - Death Metal a Mecsek két oldaláról!
Pár napja írtam a komlói Blizzardról, most pedig annak testvére, a Malediction következik!
A ma pécsiként számontartott zenekar eredetileg négy komlói tagból állt: a Blizzardot is alkotó hármas, Terdik Zoltán (ének), Szénási Róbert (basszus), Képesi József (dob), valamint Várhalmi Ákos (gitár) alapították. Ebben a felállásban az első négyszámos demójuk 1997-ben jelent meg Never Ending Darkness, majd 1998-ban a második On Charon’s Way címmel.
A két klasszik old school death metalt tartalmazó anyag megjelenése után basszus poszton csere történt, Szénási Robit Gábor András, alias Andró, a pécsi underground élet közismert alakja, a Death Trap alapítója és zászlóvivője váltotta a bőgős szerepében. Rajta kívül Péter Zoltán is a csapat tagja lett már a On Charon’s Way felvétel előtt, ezzel két gitárra állt át a banda. Ez az ötös vette fel 2000-ben a Eritis Sicut Deus... kazettát, amely már egy kiforrottabb, időnként technikásabb, de továbbra is az old school underground vonalat vitte tovább. (Egy szám kivételével a On Charon’s Way minden dala rákerült a Eritis Sicut Deus-ra is.) Ezzel az anyaggal Terdik Zoli egy időre be is fejezte pályafutását a zenekarban, majd nem sokkal később a Blizzardban is.
Az új énekes a szintén komlói Dinnyés István lett, akit előtte a December Flowers nevű csapásból ismerhettünk. Két évvel később a Whirl Evoken by Prayers című ötszámos EP-t már vele vette fel a Malediction. Pontosabb négy új számot tartalmazott az anyag, mert az ötödik, a koncert kedvencnek számító Nammtar már az előzőn EP-n is rajta volt. És azt hiszem, ez az első Malediction anyag, ami kijött CD-n is.
A Malediction is azon zenekarok közé tartozott és tartozik ma is, amely nem gyakran jön elő új dalokkal. Így az első nagylemezükre egészen 2009-ig kellett várni. Ez volt a Reductio ad Absurdum c. lemez. A felvételre visszatért Terdik Zoli a mikrofon mögé, hogy aztán utána azon nyomban távozzon is, de változás volt a dobok mögött is, Képesi helyett Schmolcz Gábor személyében. Zeneileg egyébként eltávolodtak a klasszik régi sulitól, és egyre jobban a technikás death metal felé indult el a zenekar. Őszintén szólva nem könnyen emészthető riffkavalkád, eszméletlen gyors tempók és váltások jellemezték ekkor már őket. Az anyagot egyébként a pécsi Death Trap Productions adta ki.
2009 óta nem jött ki újabb Malediction annak ellenére, hogy egy perce sem szűnt meg létezni. Rendszeresen koncerteznek, ott vannak a klubokban és kisebb fesztiválokon. 2012-től 10 éven át a Blizzardos Frostdemon (Ónody Tamás) ütötte a dobokat, de lemez vele sem született, amit azért sajnálok. Egy ideig Lőcsey Csaba (jelenleg Blizzard), illetve Pallós Gyula (ex-Blizzard) tartotta a frontot az mikrofonnál, most újabban pedig visszatért Dinnyés István a bandába. Továbbá Rákosfalvi István gitáros, Cseresnyés Balázs dobos személyeiben új tagok is csatlakoztak Andróhoz és Ákoshoz. Legutóbb kiadtak egy koncert kazettát A Night in the Valley of Death (Live in Blue Hell 2023) címmel, és talán lesz lassan új lemez is!
A Malediction számomra az igazi underground mintaképe, olyan srácok csinálják, akik ezt a stílust érzik és élik. Nem mintha a death metal műfaj nagy sikerekkel és népszerűséggel kecsegtet bárhol a világon, mégis azt hiszem, hogy a Malediction olyan minőségben tolja, hogy nagyobb ismertségre is érdemesek lennének.
