Pokoli konyha édes bugyorban

Pokoli konyha édes bugyorban Édesanyaként bemutatom az anyák pokoli konyháját édes bugyorban

08/10/2025

Sajtkrémes pogácsa
600g liszt
1ek só
1tk cukor
30g élesztő
250g margarin
150g tej
200g sajtkrém
2ek tejföl

Két hónap… mintha csak egy pillanat lett volna, mégis annyi boldogság, nevetés és szeretet fért bele.Minden egyes mosoly...
08/10/2025

Két hónap… mintha csak egy pillanat lett volna, mégis annyi boldogság, nevetés és szeretet fért bele.
Minden egyes mosolyod, minden apró érintésed a világ legnagyobb ajándéka számunkra.
Sokáig azt hittük, kislányt várunk — de te, kisfiam, te döntöttél úgy, hogy minket választasz,
és most már tudjuk: így volt tökéletes, így volt megírva. 💫
Az idő lopja a napokat tőlünk, túl gyorsan repül…
de minden egyes perc veled egy újabb csoda, amit örökre a szívünkbe zárunk. 💙
Köszönjük, hogy minket választottál, kisfiam — a legszebb ajándék, amit az élet adhatott.
Boldog 2 hónapot, kis hősünk! 👶💫

Na szóval, beszéljünk kicsit arról, amiről minden anyuka tudja, hogy fontos, de kevesen mernek tényleg kimondani: önszer...
08/10/2025

Na szóval, beszéljünk kicsit arról, amiről minden anyuka tudja, hogy fontos, de kevesen mernek tényleg kimondani: önszeretet – testileg, lelkileg, nőileg.
Mert az, hogy szeresd magad belül, rendben, de amikor a tükörből egy fáradt, tejfoltos pólós, alváshiányos, puffadt szemű verziód néz vissza, hát... ott azért kell egy kis önmeggyőzés. 😅

Én sem most szültem először, de attól még az új testemmel való ismerkedés most sem ment simán.
Pedig helló, volt, hogy -42 kilót adtam le, magazinokban szerepeltem, meg minden. Szóval nem vagyok új a „testátalakítás” című realityben.
De idén augusztusban megszületett a kis csoda, és hát... a végére inkább bálnashow-t éreztem, mint tündérmesét. 🐳

Aztán jött a szoptatás, ahol mindenki azt mondja:
„Egyél, különben nem lesz tej!”
Hát, én ettem.
Meg ettem.
Meg még ettem egy kicsit.
És a kilók meg visszaettek engem. 🤦‍♀️

Van, aki lefogy szoptatás alatt.
Én? Csak akkor fogyok, ha az élet ad egy jó nagy pofont.
Mert az az egyetlen szopás, amitől tényleg súlyt veszítek, na! 😂

Persze jött a klasszikus kommentár:
„Jó a genetikád, így könnyű.”
Ahaaa… nagyon neeem.
Ha a genetika fogyasztana, akkor most egy Victoria’s Secret angyal lennék, nem egy kávét kortyoló, hős túlélő anyatigris. ☕🐅

Aztán eljött a pont, amikor már nem szerettem a testem.
Nem láttam szépnek, nem láttam nőnek, pláne nem kívánatosnak.
Torzult a kép, amit magamról alkottam. És ez az, amin elgondolkoztam:
Minden a testtel kezdődik. Ha nem szereted magad, borul minden – kívül, belül, lelkileg, párkapcsolatilag, mindenhogyan.

Persze, sok múlik a páron is, hogy mit éreztet, de a legfontosabb mindig mi magunk vagyunk.
Ha nem érzed magad jól a bőrödben, senki nem fogja tudni helyetted helyrehozni.
Úgyhogy eldöntöttem: újra visszatérek. Újra ragyogni fogok. Nem mások miatt, hanem magamért. 🌸

Mert ha egy nő jól érzi magát, az látszik.
És hidd el, nem kell, hogy tökéletes legyél. Elég, ha szereted magad. ❤️‍🩹

Na persze, jöhetnek a fotelhuszárok:
„Jajjj, minek kell panaszkodni, senkit nem érdekel!”
Hát figyelj...
Húzzatok bőrt a fogatokra, bő nyállal! 😘
Mert én akkor is leírom az általam megélt valóságot.
Ha nem tetszik, görgess tovább, vagy kommentelj emberségesen – ez is egy skill, tessék gyakorolni.
Azért nehéz olvasni, mert sokan pont ugyanezt élik át, csak inkább festenek patent életet, mint hogy kimondják: „Néha rohadt nehéz.”
De tudod mit? Az anyaság pont erről is szól.
Nem csak rózsaszín filter és babaillat. Hanem kávéfolt, sírás, nevetés, tükörbe nézés, és újrakezdés.
Meg arról, hogy ha bálnának is érzed magad néha, attól még te vagy a tenger királynője. 🐚👑

A tested nem ellenség, hanem az otthon, ahol az életed és a gyermeked is kezdődött 💖

Manapság a nevelés lett az új gladiátorharc.Ha laza vagy, akkor „neveletlen fasz a gyereked”.Ha szigorúbb vagy, akkor „j...
07/10/2025

Manapság a nevelés lett az új gladiátorharc.
Ha laza vagy, akkor „neveletlen fasz a gyereked”.
Ha szigorúbb vagy, akkor „jaj, tönkreteszed a lelki világát”.
Szóval, bármit is csinálsz, valaki mindig jobban tudja.
És persze ők a „bezzegszülők” — akiknek a gyereke sosem csúnyán beszél, sosem dacos, és sosem hisztizik a bolt közepén. (Csak nyilván nem ott, hanem otthon borul a bili, mikor senki sem látja.)

Közben meg a legtöbben ugyanabban a cipőben járunk.
Küzdünk a mindennapokkal, próbáljuk egyensúlyba hozni a munkát, a háztartást, a gyereket, a lelki békét — és közben valahol önmagunkat is.
De az online világban mindenki csak polírozza a valóságot.
Jajj, a „régi anyák bezzeg tudták”… hát persze, le a kalappal előttük. De ez már más világ.
Más ritmus, más elvárások, más terhek.

És igen, a pénznek is köze van a neveléshez — nem a szeretet miatt, mert azt tényleg nem lehet megvenni.
Hanem mert ha folyton a megélhetésért hajtasz, kevesebb időd marad a gyerekre, magadra, a türelemre.
Ha nem tudod biztosítani az alapokat, az bizony rányomja a bélyegét a mindennapokra — a hangulatra, az energiára, a türelemre is.
Nem kell tagadni: a mai szülőknek nehezebb.
Nem azért, mert kevesebb szeretet van bennük, hanem mert több fronton kell helytállniuk.

Szóval mielőtt bárki újra nekiront a másiknak a „nevelési elveivel”, talán jobb lenne egy pillanatra megállni, és kimondani:
mindenki csak próbálja a lehetetlent túlélhetővé tenni.
És ha néha ordítunk, néha lazák vagyunk, néha szigorúak – az mind ugyanabból a helyről jön: a szeretetből.És tudod, mi a legszebb az egészben?
Hogy miközben mindenki megmondja, mit kéne, mi mégis napról napra csináljuk.
Nem tökéletesen, nem tankönyv szerint, nem posztolhatóan – hanem valódi emberként.
Aki fáradt, néha kiabál, néha sír, néha a konyhában suttogja magának: „ezt ma is túléltük”.
És ez pont elég.

Nem kell minden percben fejlesztőjáték, Montessori-elv, meg „csak pozitív kommunikáció”.
Néha egy ölelés, egy „gyere ide, kicsim”, vagy csak egy csendes együtt ülés is többet ad, mint ezer nevelési tanács.
Mert a gyerek nem azt viszi magával, hogy hány táblázat szerint nőtt fel, hanem azt, hogy milyen volt mellette az otthon levegője.
Volt benne biztonság? Volt benne szeretet? Volt benne valaki, aki mellette maradt, akkor is, mikor nehéz volt?
Ha igen, akkor már nyert ügyünk van.

És még valami…
Lehet, hogy ma a „régi idők anyái” példaként élnek sokak fejében, de ne felejtsük el: mi is egyszer a „régi idők anyái” leszünk.
És majd rólunk is mesélnek.
Arról, hogy miként próbáltunk helytállni ebben az őrült világban, ahol egyszerre kellett mosolyogni, dolgozni, nevelni, és néha összeszedni a lelkünket apró darabokból.
És talán akkor majd valaki kimondja helyettünk:
„Ezek az anyák... ezek aztán tényleg mindent megtettek.”

Reggeli p**a császárzsemle és töltött csónakMindenkinek nyugodalmas jó éjt kívánok 🥰
06/10/2025

Reggeli p**a császárzsemle és töltött csónak
Mindenkinek nyugodalmas jó éjt kívánok 🥰

06/10/2025

Meggyes kevert
1 bögre liszt
3/4 bögre cukor
1 sütőpor
1tk fahéj
1/2 bögre tej
1/2 bögre olaj
2 tojás
Meggy szilva csoki.....

Na, nézzük csak, mit művelnek a „felnőttek” az interneten.Nagymamák, szülők, életre tapasztalt emberek — legalábbis papí...
06/10/2025

Na, nézzük csak, mit művelnek a „felnőttek” az interneten.
Nagymamák, szülők, életre tapasztalt emberek — legalábbis papíron — akik a kommentmezőben úgy viselkednek, mintha egy olcsó valóságshow válogatóján lennének.
Billentyű-harcosok, akik vérre mennek egy poszt alatt, mintha az életük múlna azon, hogy ők mondják ki az utolsó szót.

Rosszindulat, lenézés, alpári stílus...
De persze mindezt a „nekem jogom van véleményt nyilvánítani” címkével.
Persze, lehet véleményed — csak nem mindegy, hogyan tálalod.
A stílus ugyanis nem csak szó… tükör.
És sokaknál sajnos ez a tükör nem épp dicsérő fényt vet vissza.

Aztán jön a kedvenc részem:
Ugyanezek az emberek verik a mellüket, hogy ők milyen értékrendet adnak át a gyerekeiknek,
miközben a kommentmezőben olyan szintű „nevelést” produkálnak, amitől még a billentyű is sírva kér bocsánatot. 😂

Gratulálok, kedves kommentkommandó,
ti vagytok azok, akik „példát mutattok”.
Csak épp nem a gyerekeknek, hanem a szégyenfalnak.
A gyerekeitek és unokáitok biztosan hálásak lesznek…
vagy majd egyszer ők is posztolják a gyöngyszemeiteket, hogy „ez itt a nagyi 2025-ből, amikor még hitt a caps lock erejében.” 🙃

📌 A stílus maga az ember.
Szóval mielőtt újra nekiülsz osztani az észt,
állj meg egy pillanatra, és kérdezd meg magadtól:
tényleg ezt akarod hagyni magad után?
Köszönjük eme tökéletes pedáns ... édesanyáknak nőknek hogy léteznek 🤦💪🙈😆 Hála nektek ,mi meg tapossuk nektek az ösvényt,hogy merjetek élni. ;)
Köszönöm én erősítem a táborát pusziiiii

Egi mindenkinek én ma újra életmódváltásba kezdtem így hogy végre megszületett a manó 🥰Ma jövök ennek ellenére is új rec...
06/10/2025

Egi mindenkinek én ma újra életmódváltásba kezdtem így hogy végre megszületett a manó 🥰Ma jövök ennek ellenére is új recepttel imádni fogjátok

Nem vagyok az az átlagos anyuka…Nem, nem azért, mert annyira patent, tökéletes, ősanya lennék.Sőt! Én vagyok az az édesa...
06/10/2025

Nem vagyok az az átlagos anyuka…

Nem, nem azért, mert annyira patent, tökéletes, ősanya lennék.
Sőt! Én vagyok az az édesanya, akinek minden reggel meg kell néznie, milyen órája lesz a gyereknek, mert hiába, az az órarend valahogy sosem ég be.
Én vagyok az, aki nem ölelgeti egész nap a gyerekét, mégis százmilliószor elmondja neki, hogy szereti.
Aki néha kócosan, kávéval a kezében rohan, de ha kell, teljes harci díszben, teljes vállszélességgel ott áll a gyermeke mellett – legyen az jó vagy rossz dolog.

Nem, nálam sincs mindig ebéd délben.
Van, hogy délután háromkor tartunk „késői ebédet”, amit a család inkább uzsonnának hív. De tudod mit?
Egy valami viszont szent és sérthetetlen: akármilyen későn is végzek, nincs olyan nap, hogy ne üljünk le együtt enni. Mert ott, az asztalnál történik minden fontos beszélgetés.
Ott nevetjük ki a napot, ott jönnek elő a „na, ezt képzeld el, anya!” sztorik.

Nem mindig van időnk játszani, közösen filmet nézni, néha a rohanás elsodor.
De egy jó beszélgetésre mindig jut idő.
És talán pont ez a lényeg.

Persze, néha elgondolkozom…
Lehetne több türelmem. Lehetnék rendszerezettebb.
De őszintén?
Én így vagyok „késztermék” – hibákkal, kócos hajjal, elrontott ebédekkel és szeretettel, ami néha túl sok, néha ügyetlen, de mindig igazi.

És amikor csak nézem őket, ahogy nőnek, komolyodnak, és már nem mindenben szorulnak rám,
összeszorul a torkom.
Mert úgy érzem, az idő ellopja tőlem a gyerekeimet.
De aztán mosolygok, mert tudom: akármennyire is rohan, amit beléjük tettem, az ott marad.
A szeretet, a nevetés, a közös vacsorák, a „hülye anya”-féle pillanatok.
És ez az, ami igazán számít.
Na meg persze tudom, vannak a hiperszuper ősanyák, akik délre már ebédet tesznek az asztalra, közben megetetnek egy egész baromfiudvart, kapálnak, szüretelnek, sütnek,
12 órában dolgoznak, kirakóznak, társasoznak, szoptatás közben autókáznak a szőnyegen,
kávéznak, majd mellékesen disznót vágnak, befőttet főznek, meg még hajat is mosnak.
Na, hát én… nem vagyok ilyen. 😅
Nálam minden „a maga idejében” történik.
Ha épp nincs idő valamire – hát majd lesz.
Mert semmi nem szalad el, legfeljebb én a gyerek után. 🤷‍♀️😂

Felkelsz… na de nem ám akárhogy! A gyermeked már a WC-ről kiált:„Kéééész vagyok!” — és természetesen várja, hogy intézd ...
05/10/2025

Felkelsz… na de nem ám akárhogy! A gyermeked már a WC-ről kiált:
„Kéééész vagyok!” — és természetesen várja, hogy intézd a kis hátsó ügyét. 🤷😆
Igen, igen… erre kelsz.

Még visszaszólnál, de addigra már ordítanak, és te hirtelen azt hiszed, valami Jurassic World vagy szuper állatkert közepébe csöppentél. Dehogyis — ezek csak a te “áldott” gyermekeid. ❤️

Leírva k***a vicces. Megélni? Kevésbé. 🫨

Aztán leindulsz, gondolod: “oké, iszom egy jó kávét”.
Persze előtte már húszszor szóltál szépen (nem háromszor!), aztán mikor a hangerő eléri a maximumot, már te is üvöltöd:
“Elééég!!!”
Mert még ki sem nyílt a szemük rendesen, de már ölik egymást. 🤦

Leérsz. Ahaaa… kávé, mi anyukám? Köszi, kupleráj fogad!
Mert ugye sokan éjjel pakolnak, takarítanak…
Én nem. Én frankón lefekszem, alszom, amíg lehet. 🤷

Aztán a háttérzajban (“kussolj már el”, “hülye vagy!”, “nem az enyém volt előbb!”) csak pörög az agyad (már ami maradt), és érzed, hogy pattan a húr.
„Elegem van! Még csak reggel van, de felöltözöm és világgá megyek!” 🥴

És itt jön a gondolat, ami már régóta motoszkál bennem:
„Anyatábor.”
Igen, jól hallod.
Oda csak mi mehetnénk, anyák!
Jakuzzi, pezsgő, medence, zene, dumálás… minden, ami jó — csak gyerek és zaj nélkül. Telefon kikapcs, relax, semmi “anyaaa!” 😆

Aztán paff — vissza a kibaszott valóságba.
Főzni kéne… de előbb tiszta edény kell, tehát mosogatógép indít, seprű kézbe, és indul a nap.

Ott állsz a konyha közepén, karikás szemmel, alvatlanul, kócosan, pizsamában, és csak annyit kérdezel az égiektől:
„Mit vétettem, Istenem?” 🤦🤣

Néha tényleg nem tudom, sírjak-e vagy nevessek.
Mondjuk tegnap este inkább sírva nevettem. 🤣

A párom ugyanis bevállalt egy pelenkacserét — ami konkrétan egy veszélyes hulladék-projekt volt 💩
A keze, a föld, minden… 😅
Majd mikor végre sikerrel járt, megállt velem szemben, és halál komolyan közölte:
„Baba, ha még haragszol, ha nem — én többet nem cserélek pelenkát.” 🤣🤣🤣

Szóval: éljen a vasárnap, ami a pihenésé… MÁR AKINÉL!
Puszi minden anyának, aki túléli a reggeleket, a napokat, az életet — humorral, kávéval és egy adag őrülettel. ❤️‍🔥

Cím

Raab
IV361LA

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Pokoli konyha édes bugyorban új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Pokoli konyha édes bugyorban számára:

Parancsikonok

Megosztás

Kategória