Nők Együtt Baráti Társaság

Nők Együtt Baráti Társaság Nők Együtt Baráti Társaság, Digitális tartalomkészítő, Siófok elérhetőségei, térképes helyadatai és útbaigazítási információi, kapcsolatfelvételi űrlapja, nyitvatartási ideje, szolgáltatásai, értékelései, fényképei, videói és közleményei.

25/11/2025

November 25
A nők elleni erőszak felszámolásának napja.
A Nők Együtt Egyesület 5 éve foglalkozik e témával, büszkék vagyunk rá, hiszen a városban mi honosítottuk meg a Nők Elleni Erőszak rendezvényeket.
Nem lehet tabu téma!!!!

Az ENSZ-közgyűlés 1999. december 17-én foglalta határozatba ezt a nemzetközi napot, amelyet a nők ügyeivel foglalkozó aktivisták 1981 óta tartanak számon. Akkor a latin-amerikai és karibi nők első találkozóján hirdették meg annak emlékére, hogy 1961-ben a Dominikai Köztársaságban a diktatúra brutálisan meggyilkolt három nőaktivistát.

A nők elleni erőszakot az ENSZ a következőképpen határozta meg:
„A nők elleni erőszak bármely olyan, a nőket nemük miatt érő erőszakos tett, mely testi, sz*****is vagy lelki sérülést okoz vagy okozhat nőknek, beleértve az effajta t***ekkel való fenyegetést, valamint a kényszerítést és a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánszférában. Beleértendő, de nem korlátozandó a testi, sz*****is és lelki erőszakra, melyet az áldozat a családon belül szenved el, ide értve a bántalmazást, a lánygyermekkel való sz*****is visszaélést, […] a házasságon belüli nemi erőszakot […]”
(Deklaráció a Nők Elleni Erőszak Megszüntetéséről, 1993)

A világon minden 18. másodpercben bántalmaznak egy nőt.
Az, hogy valahol mi is számít erőszaknak, országonként változó. A szokások, az eltérő szocializációs folyamatok miatt gyakorta maguk a nők sem tudják, hogy áldozatok.

20/11/2025

November 20. A gyermekek jogainak világnapja!
A Gyermekjogi Egyezmény egy olyan nemzetközi megállapodás, ami azért jött létre 1989-ben, hogy a világ minden országában ugyanazokat a gyerekjogokat tartsák be.
Az egyezmény 3 nagyon fontos pillérre épül:
a gondoskodás-ellátás,
a védelem és
a részvétel joga.
A gyerekek ellátása, táplálása, tanítása, testi-lelki védelme minden társadalom kiemelt feladata. A gondozás és ellátás azt is jelenti, hogy a gyerekek is hozzáférhetnek különféle erőforrásokhoz, de olyanokat is megkaphatnak általa, mint a szeretet, az önbecsülés, a tudás, és a bennük rejlő képességek kibontakoztatása.
A védelem nemcsak a szülők dolga, hanem mindenki másé is, aki a gyerekekkel kapcsolatba kerül, így a családnak, a kisközösségnek, az intézményeknek és szakembereknek, de a törvényeket alkotóknak is figyelnie és védenie kell a gyerekeket.
A gyermeknek joga van gyermeknek lenni!

Egy kis tere - ferére összejöttünk.Jó volt beszélgetni, találkozni.
14/11/2025

Egy kis tere - ferére összejöttünk.
Jó volt beszélgetni, találkozni.

Meghitt emlékezést kívánok MindenkinekTöltsétek pihenéssel, csendes gondolatokkal a elkövetkező napokat.
01/11/2025

Meghitt emlékezést kívánok Mindenkinek
Töltsétek pihenéssel, csendes gondolatokkal a elkövetkező napokat.

25/10/2025

A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja elnevezésű emléknapot a nők elleni erőszak felszámolásáért küzdő aktivisták már 1981 óta november 25-én tartják.
E napon ölték meg a Mirabal nővéreket – a Dominikai Köztársaság emberi jogi aktivistáit – Rafael Trujillo dominikai diktátor parancsára.

A nők ellen világszerte követnek el nemi erőszakot, családon belüli erőszakot és az erőszak egyéb formáit. A téma nagyságrendje és valódi természete gyakran rejtve marad. Az ENSZ közgyűlése 1999. december 17. óta nyilvánította e napot a nők elleni erőszak megszüntetésének nemzetközi napjává (54/134. határozat). Az ENSZ felkérte a kormányokat és nemzetközi szervezeteket, hogy e napon figyelemfelhívásul szervezzenek programokat.

Az UNIFEM (az ENSZ Női Fejlesztési Alapja) is e témát helyezi tevékenységeinek középpontjába az emléknapon.

Minden év november 25-én NANE Egyesület a Néma Tanúk nevű csendes felvonulással emlékezik a nők elleni erőszak áldozataira.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja. 1956. októ...
23/10/2025

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja. 1956. október 23-án a magyar nép a diktatúrára forradalommal válaszolt, fegyveres felkelés robbant ki a szovjet megszállás ellen. Az egyetemi diákság országszerte tiltakozott a kommunista diktatúra ellen, ezen a napon pedig tömegmozgalommá tudott válni a szervezkedés. Nagy Imre beszédében reformokat ígért a kétszázezer főre duzzadt tömegnek. A felkelők elfoglalták a Magyar Rádió épületét, a szovjet csapatok vérbe fojtották a forradalmat, majd a Kádár rezsim megtorló intézkedéseket foganatosított.

Természetesen ezután nem lehetett október 23-át ünnepelni, az eseményeket ellenforradalomként kommunikálták. Nagy Imre miniszterelnököt 1958-ban kivégezték, ellene irányuló koncepciós per eredményeként. A börtönudvaron temették el, majd az Új Köztemető 301-es parcellájába, jeltelen sírba tették. Az 1980-as végén, ahogyan a rendszer gyengült, egyre inkább nyilvánosságra került, hogy mi is történt akkor. 1989. június 16-án a Hősök terén 250000 búcsúztak tőle és társaitól, majd a 301-es parcellába ünnepélyesen újratemették.

1989. október 23-án Szűrös Mátyás megbízott államfő kikiáltotta a III. magyar demokratikus köztársaságot a Parlamentnél összegyűlt százezres tömeg előtt.

Október 6, az aradi vértanúk napjaMagyarország az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot egy polgári jellegű, modern,...
06/10/2025

Október 6, az aradi vértanúk napja

Magyarország az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot egy polgári jellegű, modern, a feudalizmust felszámoló és a Habsburg Birodalmon belül nagy önállósággal bíró új ország megteremtéséért vívta. Bár a szabadságharc 1849 tavaszán még nagy magyar győzelmeket hozott, Ferenc József császár fő szövetségesétől Oroszországtól kért segítséget és elérte a fordulatot. A hatalmas cári haderő eltiporta a több mint egy éve folyó harcokban kivérzett magyar seregeket.

1849 október 6 –án a majdnem egy éven át tartó szabadságharc befejezését követően az ifjú Ferenc József császár súlyos büntetés kiszabásával akarta megüzenni a magyaroknak: birodalmában nem tűri a lázadást. A császár tizenhárom magyar honvédtábornokot ítéltetett halálra, mindegyiküket nyilvános és megszégyenítő kivégzéssel sújtva.

Az említett napon Arad városában tizenhárom bátor, hősies, és megbecsült magyar hazafi kivégzésére készültek. A halálra ítéltek mindannyian ugyanazon ügyért harcoltak: a magyar szabadságért és a magyar haza megújulásáért. Hittek abban, hogy a reformkor nagyjai: Széchenyi, Wesselényi, Kölcsey, Deák és Kossuth egy modern, új Magyarország alapjait tették le, kivezetve a magyarságot a középkori feudális viszonyok közül. A halálra ítélt katonai vezetők mindegyike kész volt életét áldozni ezekért a célokért. A végsőkig küzdöttek, mert tudták: a magyar nép régen kiérdemelte már a jogot arra, hogy végre önmagát kormányozza. Harcukat törvényesnek tartották, hiszen 1848 tavaszán az osztrák császári udvar is elismerte a magyarországi reformok szükségszerűségét. Az Udvar meghátrálása azonban csak 1848 nyaráig tartott. Miután az európai uralkodók sorra, mindenütt leverték a forradalmakat, Bécs a magyarok ellen fordult. A szabadságharc kitört és sok ezer bátor magyar katona és tiszt véráldozatát követelte.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 1849 júniusában érkezett a fordulópontjához. Ferenc József császár parancsára ugyanis ekkor támadt hazánkra a segítségül hívott majdnem 200 ezres orosz haderő és a 66 ezer osztrák katonát számláló császári armada. A több mint negyed millió támadó ellen reménytelennek tűnt az ellenállás. A magyarok csupán abban bízhattak, hogy képesek lesznek annyira lelassítani az orosz-osztrák csapatok előretörését, hogy Nyugat-Európa felfigyeljen a küzdelemre. Kossuthék hittek abban, hogy ha kitartanak, akkor Anglia és Franciaország nem fogják szó nélkül hagyni az oroszok beavatkozását, és kikényszerítik az intervenció felfüggesztését. Abban bíztak, hogy az európai erőegyensúly felett őrködő nyugati országok nem engedik az Orosz Birodalom térnyerését. A magyar tábornoki kar így mindent megtett az oroszok és a Haynau vezette osztrákok feltartóztatásáért.

A túlerővel folytatott küzdelemben valódi hősök harcoltak. Aulich Lajos hadügyminiszter és Görgey Artúr főparancsnok vezetése alatt Dessewfy Arisztid lovascsapataival Felső-Magyarországon hátráltatta az oroszok előretörését, Nagysándor József tábornok Debrecennél védte meg csapataival a magyar fősereget, Damjanich János és Vécsey Károly pedig a délvidéken készültek a végső összecsapásokra. Eközben Török Ignác hadmérnökként a szegedi sáncok építését felügyelte, Láhner György pedig a nagyváradi fegyvergyár folyamatos működését biztosította. Az említett magyar honvédtábornokok, illetve a legfelső hadvezetésben szolgáló parancsnokok, - köztük Kiss Ernő altábornagy – mindent elkövettek az ellenség feltartóztatásáért. Sajnos azonban az Arad – Temesvár körzetbe történő csapatösszevonás terve hibásnak bizonyult. A túlerő előbb a Szőregi, majd a végső, temesvári csatában is győzelmet aratott.
A kivégzések és a 13 vértanúhalál

1849 október 6 –án reggel fél hatkor a legyőzött magyar hősökön súlyos bosszút állt a bécsi udvar. Négy honvédtábornokot golyó általi, kilencet pedig kötél-általi halálra ítéltek. A történelem soha nem felejti emléküket.

Kiss Ernő: Gazdag, örmény eredetű családban született. 1848 októberében – a honvéd hadseregben elsőként – nevezték ki honvéd vezérőrnaggyá. Később 1849 januárjában Debrecenben az Országos Főhadparancsnokság vezetője lett, majd tavasszal megkapta a Magyar Katonai Érdemrend II. osztályát. A szabadságharc végéig több alkalommal is helyettesít***e a hadügyminisztert.

Dessewffy Arisztid: Jómódú, magyar, evangélikus családba született. 18 éves korában jelentkezett a császári hadseregbe. Kitünt***e magát a kápolnai csatában, majd a tavaszi hadjárat ütközeteiben, ezért április 18-án megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát. Később az I. hadtest lovashadosztályának parancsnokává nevezték ki. Hadtestével jelen volt Buda ostrománál, ahol megkapta vezérőrnagyi kinevezését. Július elejétől a felső-magyarországi hadsereg lovassági főparancsnokaként az orosz sereg előrenyomulását akadályozta hősiesen.

Schweidel József: Harcolt a napóleoni háborúkban. A schwechati csatában tanúsított bátorságáért az Országos Honvédelmi Bizottmány 1848. októberében tábornokká avatta. 1849. május 9-én lett Pest városparancsnoka. Ő volt az egyetlen, akit az aradi vészbíróság kegyelemre javasolt Haynaunak, ő azonban ezt elutasította, és kötél általi halálra ítélte.

Lázár Vilmos: Örmény származású magyar nemesi családban született. Fiatalon lett katona. Kiválóan szerepelt a szabadságharc utolsó csatáiban. Augusztus 12-én Bem tábornok ezredessé lépt***e elő és megbízta a felső-magyarországi hadtest maradványaiból alakított IX. hadtest parancsnokságával.

Poeltenberg Ernő: Gazdag osztrák szülők gyermekeként született. Összesen 18 éve szolgált már tisztként a császári seregben, amikor kitört a szabadságharc. A kápolnai csatában kitünt***e magát. 1849. április 14-e után a hetedik hadtest parancsnoka lett ezredesként, majd június 2-án tábornokká léptették elő. A nyári hadjárat idején Haynau túlerejével szemben visszavonulni kényszerült. Görgey bizalmasaként ő közvetített a tárgyalásokon a cári seregekkel a fegyverletételről. Ezután fogták el az osztrák hatóságok.

Török Ignác: Kisbirtokos magyar nemesi családból származott. A bécsi hadmérnöki akadémián végzett, 1839-ban a nemesi testőrséghez került, ahol erődítés elméleteket oktatott. Tanította többek között Görgey Artúrt és Klapka Györgyöt is. A harcok alatt Komáromban a vár erődítését, kiépítését szervezte meg, majd a budai várban szolgált, végül Szegedre rendelték hogy a Tisza jobb partján sáncokat emeljen.

Láhner György:A Túróc megyei Necpálon született 1795-ben, német polgári családban. 1848 őszén a Honvédelmi Minisztérium hadfelszerelési és fegyverkezési főfelügyelővé nevezte ki, ezredesi rangban. Ebben a minőségében a pesti központú magyar fegyvergyártás felfuttatása volt a feladata. Pest elestét követően tábornokként ő állíttatta fel a nagyváradi fegyvergyárat.

Knézich Károly Édesapja horvát volt, aki osztrák szolgálatban határőrtisztként dolgozott. Részt vett a szerbek elleni hadjáratban, majd az isaszegi és a nagysallói csatában is. Damjanich János lábtörése után vezérőrnaggyá és a harmadik hadtest főparancsnokává nevezték ki. E minőségében vett részt Buda ostromában.

Nagysándor József A déli harcokban nyújtott kiváló teljesítményéért ezredessé léptették elő. Az 1849. március 5-i szolnoki csatában szétvert ellenség maradványait hősiesen üldözte. Az ütközetben tanúsított hősiességéért 2. osztályú érdemjellel tüntették ki. A tokaji átkelés után 1849. augusztus 2-án Debrecen mellett megütközött a hatszoros túlerőben lévő cári sereggel, és bár vereséget szenvedett, megment***e a felmorzsolódástól a Görgey vezette főerőket.

Aulich Lajos Ő volt az aradi vértanúk közül a legidősebb, kivégzésekor 56 éves. Német anyanyelvű polgári családba született. Már 20 évesen katonai pályára lépett. A szabadságharc kezdetén a délvidéki harcokban vett részt. Később a tavaszi hadjáratban harcolt, majd 1849. július 14-étől a magyar kormány hadügyminisztere lett.

Damjanich János Szerb nemzetiségű, vagyontalan családból származott. A katonatiszti iskolát Temesváron végezte. A szabadságharc első szakaszában, 1848 végéig a délvidéken harcolt. Részt vett a tavaszi hadjáratban és a komáromi csatában is. Április 28-án ideiglenes hadügyminiszterré is kinevezték, azonban mikor kikocsizott csapatai megszemlélésére, eltörte a lábát, és emiatt szolgálatképtelenné vált. Július 11-től az aradi vár főfelügyelője, majd várparancsnoka lett. Augusztus 17-én a cári csapatok előtt t***e le a fegyvert.

Vécsey Károly Rangos főnemesi családba született és szinte még kamaszként katonai pályára lépett. A szabadságharc kezdetén ő is a délvidéken vett részt a harcokban. 1849. április 7-én nevezték aki az aradi várat ostromló V. hadtest élére. A szabadságharc utolsó csatájában, Temesvárnál hősiesen és nagy szakértelemmel vezette csapatait.

Leiningen-Westerburg Károly Ő volt a legfiatalabb aradi vértanú, kivégzésekor alig 30 éves. Hessen nagyhercegségben született, olyan család gyermekeként, amelynek több tagja is katonaként szolgált. 1848 őszén Temesvárra rendelték, ahol önként jelentkezett a szerbek ellen vívott hadjáratba. Bátorságáért 1849 áprilisban ezredesi ranggal tüntették ki. A tavaszi hadjáratban további érdemeket szerzett, melyek elismeréséül július 1-jén tábornokká léptették elő. Görgey személyes jó barátjának mondhatta magát.

Boldog Születésnapot Magyarország!
20/08/2025

Boldog Születésnapot Magyarország!

Nagyboldogasszony napjaA Katolikus Egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony...
15/08/2025

Nagyboldogasszony napja
A Katolikus Egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli.

Ferenc pápa így fogalmaz: Mária hite életút. A zsinat leszögezi, hogy Mária a „hit zarándokútját járta”. Ezért ő előttünk jár ezen a zarándokúton, elkísér és támogat bennünket.

Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.

Jeruzsálemben az 5. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A 6. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, s a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.

Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.

Nagyboldogasszony ünnepén a katolikusoknak az Egyház szentmisén való részvételt ír elő, mely nem szükségszerűen esik vasárnapra.

Cím

Siófok
8600

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Nők Együtt Baráti Társaság új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Nők Együtt Baráti Társaság számára:

Megosztás

A Nők Együtt Egyesület

A Nők Együtt Egyesület azért alakult, hogy a város asszonyai kikapcsolódjanak az otthoni egyhangúságaikból, egyedül állók esetében a magányosságból. Szeretnénk továbbvinni a kulturális hagyományokat, segíteni a városunknak ott ahol szükség van ránk. Hagyományőrzőek vagyunk, évente több alkalommal népviseletben is mutatkozunk egyes rendezvények alkalmával. Összejöveteleink módjával, eszméket váltunk sütésről-főzésről, kézimunkázásról, gyermeknevelésről, gondolatokat cserélünk, jó tanácsokkal látjuk el egymást és egy jót beszélgetünk. Több alkalommal csoportos kirándulásokat szervezünk, voltunk már Visegrádon, Sopronban, de akár az ausztriai Melkben, Mariazellben, Prágában is és még sorolhatnám tovább. Részt veszünk különböző jótékonysági rendezvényeken, sőt felkérésre jótékonysági rendezvényeket is szervezünk; a befordult összeget pedig eladományozzuk. Évente több alkalommal is tárgyi adományokat gyűjtünk a rászorulóknak. Egy helyi óvodát is patronálunk, de varrtunk már törölközőket, terítőket, mikuláscsomagokat is. Az óvodának mikulásra és gyermeknapra ajándékokat vásárolunk minden évben. Idén az óvodai székeket festjük le. Varrtunk már iskolai felkérésre kokárdákat is. A „Te Szedd” szemétgyűjtésen minden évben rendszeresen részt vesz az egyesületünk. A Siófoki Kálmán Imre Kulturális Központnak dolgozunk városunk emberbaráti felkérésére. A Pünkösdi Szezonnyitó fesztiválnál is besegítünk. illetve a színházi előadásoknál segítünk a jegykezelésben, ruhatárban is. Úgy érezzük, hogy a város ismer bennünket, és a munkánkra szükség van. A Siófok Város Gondozási Központjának Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatának adományokat gyűjtünk, tartós élelmészert, ruhákat, játékokat, bútorokat, gyógyszereket stb. Minden évben két alkalommal nagy volumenű adományokat gyűjtünk. Hagyománnyá vált immár a decemberben tartandó Belvárosi Mikulásnapunk, ahol gyerekműsorral kedveskedünk közel 600 gyermeknek. Rajzversenyt tartunk és minden gyermeket mikuláscsomaggal és süteményekkel, teával kínálunk. A Siófoki Kórház Gyermekosztályának kisbetegei részére minden évben meséket olvasunk és eszközöket vásárolunk, mint vérnyomásmérő, vagy akár párologtató készülék. Idén a Gasztroenterológiai részlegnek is segítünk a fejlesztésben. Rendezvényt szervezünk a Nők Elleni Erőszak ellen, a Gyermekeltűnések Világnapján az előadásokat pedig egy ismert ih. therapeuta; klinikai szakpszichológus tartja. Nagy érdeklődés van a rendezvények iránt, így évente megtartjuk nyilvánosan. Tartjuk a kapcsolatot városunk más egyesületeivel; baráti viszonyban vagyunk és részt veszünk egymás eseményein, közgyűlésein, úgymint a Siófoki Férfi Dalkör Jótékonysági estjén, vagy legyen ez egy főzőverseny, vagy a Mozgáskorlátozottak Siófoki Egyesület rendezvényén, vagy a Női Kar rendezvényén, mint háziasszonyok; de ott vagyunk a városi koszorúzásokon, rendezvényeken, előadásokon, kiállításokon és megemlékezéseken is. Ezen kívül még sorolhatnánk, mivel több egyesülettel közös programokat is tartunk. Nagyon színes projektekkel és egészségügyi, irodalmi előadásokkal tesszük érdekessé a szürke hétköznapokat. Orvosok, írók, intézményvezetők és még sokan mások látogatnak el hozzánk, hogy hölgytársaink informálva legyenek, mint például a Duna Tv-ből is ismert Róka Ildikó és Móczár István házaspár az Íz Őrzők c. filmvetítéssel. Egyesületünk pártoktól független, politikai tevékenységet nem folytat.