https://www.facebook.com/403423619676551/

Nők Együtt Baráti Társaság

Kezdőlap
Magyarország
Siófok
Nők Együtt Baráti Társaság

Nők Együtt Baráti Társaság, Digitális tartalomkészítő, Siófok elérhetőségei, térképes helyadatai és útbaigazítási információi, kapcsolatfelvételi űrlapja, nyitvatartási ideje, szolgáltatásai, értékelései, fényképei, videói és közleményei.

06/10/2025

Október 6, az aradi vértanúk napja

Magyarország az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot egy polgári jellegű, modern, a feudalizmust felszámoló és a Habsburg Birodalmon belül nagy önállósággal bíró új ország megteremtéséért vívta. Bár a szabadságharc 1849 tavaszán még nagy magyar győzelmeket hozott, Ferenc József császár fő szövetségesétől Oroszországtól kért segítséget és elérte a fordulatot. A hatalmas cári haderő eltiporta a több mint egy éve folyó harcokban kivérzett magyar seregeket.

1849 október 6 –án a majdnem egy éven át tartó szabadságharc befejezését követően az ifjú Ferenc József császár súlyos büntetés kiszabásával akarta megüzenni a magyaroknak: birodalmában nem tűri a lázadást. A császár tizenhárom magyar honvédtábornokot ítéltetett halálra, mindegyiküket nyilvános és megszégyenítő kivégzéssel sújtva.

Az említett napon Arad városában tizenhárom bátor, hősies, és megbecsült magyar hazafi kivégzésére készültek. A halálra ítéltek mindannyian ugyanazon ügyért harcoltak: a magyar szabadságért és a magyar haza megújulásáért. Hittek abban, hogy a reformkor nagyjai: Széchenyi, Wesselényi, Kölcsey, Deák és Kossuth egy modern, új Magyarország alapjait tették le, kivezetve a magyarságot a középkori feudális viszonyok közül. A halálra ítélt katonai vezetők mindegyike kész volt életét áldozni ezekért a célokért. A végsőkig küzdöttek, mert tudták: a magyar nép régen kiérdemelte már a jogot arra, hogy végre önmagát kormányozza. Harcukat törvényesnek tartották, hiszen 1848 tavaszán az osztrák császári udvar is elismerte a magyarországi reformok szükségszerűségét. Az Udvar meghátrálása azonban csak 1848 nyaráig tartott. Miután az európai uralkodók sorra, mindenütt leverték a forradalmakat, Bécs a magyarok ellen fordult. A szabadságharc kitört és sok ezer bátor magyar katona és tiszt véráldozatát követelte.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 1849 júniusában érkezett a fordulópontjához. Ferenc József császár parancsára ugyanis ekkor támadt hazánkra a segítségül hívott majdnem 200 ezres orosz haderő és a 66 ezer osztrák katonát számláló császári armada. A több mint negyed millió támadó ellen reménytelennek tűnt az ellenállás. A magyarok csupán abban bízhattak, hogy képesek lesznek annyira lelassítani az orosz-osztrák csapatok előretörését, hogy Nyugat-Európa felfigyeljen a küzdelemre. Kossuthék hittek abban, hogy ha kitartanak, akkor Anglia és Franciaország nem fogják szó nélkül hagyni az oroszok beavatkozását, és kikényszerítik az intervenció felfüggesztését. Abban bíztak, hogy az európai erőegyensúly felett őrködő nyugati országok nem engedik az Orosz Birodalom térnyerését. A magyar tábornoki kar így mindent megtett az oroszok és a Haynau vezette osztrákok feltartóztatásáért.

A túlerővel folytatott küzdelemben valódi hősök harcoltak. Aulich Lajos hadügyminiszter és Görgey Artúr főparancsnok vezetése alatt Dessewfy Arisztid lovascsapataival Felső-Magyarországon hátráltatta az oroszok előretörését, Nagysándor József tábornok Debrecennél védte meg csapataival a magyar fősereget, Damjanich János és Vécsey Károly pedig a délvidéken készültek a végső összecsapásokra. Eközben Török Ignác hadmérnökként a szegedi sáncok építését felügyelte, Láhner György pedig a nagyváradi fegyvergyár folyamatos működését biztosította. Az említett magyar honvédtábornokok, illetve a legfelső hadvezetésben szolgáló parancsnokok, - köztük Kiss Ernő altábornagy – mindent elkövettek az ellenség feltartóztatásáért. Sajnos azonban az Arad – Temesvár körzetbe történő csapatösszevonás terve hibásnak bizonyult. A túlerő előbb a Szőregi, majd a végső, temesvári csatában is győzelmet aratott.
A kivégzések és a 13 vértanúhalál

1849 október 6 –án reggel fél hatkor a legyőzött magyar hősökön súlyos bosszút állt a bécsi udvar. Négy honvédtábornokot golyó általi, kilencet pedig kötél-általi halálra ítéltek. A történelem soha nem felejti emléküket.

Kiss Ernő: Gazdag, örmény eredetű családban született. 1848 októberében – a honvéd hadseregben elsőként – nevezték ki honvéd vezérőrnaggyá. Később 1849 januárjában Debrecenben az Országos Főhadparancsnokság vezetője lett, majd tavasszal megkapta a Magyar Katonai Érdemrend II. osztályát. A szabadságharc végéig több alkalommal is helyettesít***e a hadügyminisztert.

Dessewffy Arisztid: Jómódú, magyar, evangélikus családba született. 18 éves korában jelentkezett a császári hadseregbe. Kitünt***e magát a kápolnai csatában, majd a tavaszi hadjárat ütközeteiben, ezért április 18-án megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát. Később az I. hadtest lovashadosztályának parancsnokává nevezték ki. Hadtestével jelen volt Buda ostrománál, ahol megkapta vezérőrnagyi kinevezését. Július elejétől a felső-magyarországi hadsereg lovassági főparancsnokaként az orosz sereg előrenyomulását akadályozta hősiesen.

Schweidel József: Harcolt a napóleoni háborúkban. A schwechati csatában tanúsított bátorságáért az Országos Honvédelmi Bizottmány 1848. októberében tábornokká avatta. 1849. május 9-én lett Pest városparancsnoka. Ő volt az egyetlen, akit az aradi vészbíróság kegyelemre javasolt Haynaunak, ő azonban ezt elutasította, és kötél általi halálra ítélte.

Lázár Vilmos: Örmény származású magyar nemesi családban született. Fiatalon lett katona. Kiválóan szerepelt a szabadságharc utolsó csatáiban. Augusztus 12-én Bem tábornok ezredessé lépt***e elő és megbízta a felső-magyarországi hadtest maradványaiból alakított IX. hadtest parancsnokságával.

Poeltenberg Ernő: Gazdag osztrák szülők gyermekeként született. Összesen 18 éve szolgált már tisztként a császári seregben, amikor kitört a szabadságharc. A kápolnai csatában kitünt***e magát. 1849. április 14-e után a hetedik hadtest parancsnoka lett ezredesként, majd június 2-án tábornokká léptették elő. A nyári hadjárat idején Haynau túlerejével szemben visszavonulni kényszerült. Görgey bizalmasaként ő közvetített a tárgyalásokon a cári seregekkel a fegyverletételről. Ezután fogták el az osztrák hatóságok.

Török Ignác: Kisbirtokos magyar nemesi családból származott. A bécsi hadmérnöki akadémián végzett, 1839-ban a nemesi testőrséghez került, ahol erődítés elméleteket oktatott. Tanította többek között Görgey Artúrt és Klapka Györgyöt is. A harcok alatt Komáromban a vár erődítését, kiépítését szervezte meg, majd a budai várban szolgált, végül Szegedre rendelték hogy a Tisza jobb partján sáncokat emeljen.

Láhner György:A Túróc megyei Necpálon született 1795-ben, német polgári családban. 1848 őszén a Honvédelmi Minisztérium hadfelszerelési és fegyverkezési főfelügyelővé nevezte ki, ezredesi rangban. Ebben a minőségében a pesti központú magyar fegyvergyártás felfuttatása volt a feladata. Pest elestét követően tábornokként ő állíttatta fel a nagyváradi fegyvergyárat.

Knézich Károly Édesapja horvát volt, aki osztrák szolgálatban határőrtisztként dolgozott. Részt vett a szerbek elleni hadjáratban, majd az isaszegi és a nagysallói csatában is. Damjanich János lábtörése után vezérőrnaggyá és a harmadik hadtest főparancsnokává nevezték ki. E minőségében vett részt Buda ostromában.

Nagysándor József A déli harcokban nyújtott kiváló teljesítményéért ezredessé léptették elő. Az 1849. március 5-i szolnoki csatában szétvert ellenség maradványait hősiesen üldözte. Az ütközetben tanúsított hősiességéért 2. osztályú érdemjellel tüntették ki. A tokaji átkelés után 1849. augusztus 2-án Debrecen mellett megütközött a hatszoros túlerőben lévő cári sereggel, és bár vereséget szenvedett, megment***e a felmorzsolódástól a Görgey vezette főerőket.

Aulich Lajos Ő volt az aradi vértanúk közül a legidősebb, kivégzésekor 56 éves. Német anyanyelvű polgári családba született. Már 20 évesen katonai pályára lépett. A szabadságharc kezdetén a délvidéki harcokban vett részt. Később a tavaszi hadjáratban harcolt, majd 1849. július 14-étől a magyar kormány hadügyminisztere lett.

Damjanich János Szerb nemzetiségű, vagyontalan családból származott. A katonatiszti iskolát Temesváron végezte. A szabadságharc első szakaszában, 1848 végéig a délvidéken harcolt. Részt vett a tavaszi hadjáratban és a komáromi csatában is. Április 28-án ideiglenes hadügyminiszterré is kinevezték, azonban mikor kikocsizott csapatai megszemlélésére, eltörte a lábát, és emiatt szolgálatképtelenné vált. Július 11-től az aradi vár főfelügyelője, majd várparancsnoka lett. Augusztus 17-én a cári csapatok előtt t***e le a fegyvert.

Vécsey Károly Rangos főnemesi családba született és szinte még kamaszként katonai pályára lépett. A szabadságharc kezdetén ő is a délvidéken vett részt a harcokban. 1849. április 7-én nevezték aki az aradi várat ostromló V. hadtest élére. A szabadságharc utolsó csatájában, Temesvárnál hősiesen és nagy szakértelemmel vezette csapatait.

Leiningen-Westerburg Károly Ő volt a legfiatalabb aradi vértanú, kivégzésekor alig 30 éves. Hessen nagyhercegségben született, olyan család gyermekeként, amelynek több tagja is katonaként szolgált. 1848 őszén Temesvárra rendelték, ahol önként jelentkezett a szerbek ellen vívott hadjáratba. Bátorságáért 1849 áprilisban ezredesi ranggal tüntették ki. A tavaszi hadjáratban további érdemeket szerzett, melyek elismeréséül július 1-jén tábornokká léptették elő. Görgey személyes jó barátjának mondhatta magát.

20/08/2025

Boldog Születésnapot Magyarország!

15/08/2025

Nagyboldogasszony napja
A Katolikus Egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli.

Ferenc pápa így fogalmaz: Mária hite életút. A zsinat leszögezi, hogy Mária a „hit zarándokútját járta”. Ezért ő előttünk jár ezen a zarándokúton, elkísér és támogat bennünket.

Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.

Jeruzsálemben az 5. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A 6. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, s a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.

Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.

Nagyboldogasszony ünnepén a katolikusoknak az Egyház szentmisén való részvételt ír elő, mely nem szükségszerűen esik vasárnapra.

21/06/2025

Mély fájdalommal és megtört szívvel tudatjuk, hogy tiszteletbeli alapító klubtársunk Váczi Károlyné Rózsika, 2025. június 21.-én elhunyt.

"Emléke szívünkben örökké él!"

19/06/2025

Úrnapja!

Úrnapja a pünkösdi ünnepkör utolsó napja, pünkösdvasárnap utáni 10. nap, ill. a húsvét utáni 60. nap, amely mindig csütörtökre esik.
Ezen a napon a katolikus egyház Krisztus testét, az oltáriszentséget ünnepli. Ez az Eucharisztia ünnepe.

Úrnapja központi keresztény eseménye az oltáriszentséget hordozó, óriási tömegeket megmozgató pompás körmenet, amely során négy kültéri oltárt állítanak fel zöld ágakból készített lombsátor formájában a négy égtáj felé, amely egyben a négy évszakot is képviselte, ahol a körmenet során felolvastak egy-egy részt a szentírásból. Régen ez az egyház egyik legnagyobb ünnepe volt, hiszen ezen a napon fejezhették ki az emberek az egyházhoz való tartozásukat, hitvallásukat, azonban jelentősége mára már jóval kisebb. A pap a körmenetben baldachin alatt viszi Krisztus testét, előtte Mária-lányok haladnak és szirmokat szórnak a földre. A körmenet végén a lombsátrat az emberek szétkapkodták és egy-egy ágat hazavittek, hogy szerencsét hozzon és védelmezzen.

Úrnapja a népi hagyományban
Ezen a napon a lányok és asszonyok védelmező, mágikus virágkoszorúkat fontak, amellyel a házak kapuit díszítették. Falun a virágos körmeneteket gyakran egészítették ki határjárással, hogy megvédjék a falut a természeti károktól és biztosítsák a jó termést. A nap végén a díszítésre felhasznált csokrokat, füzéreket óvó, védelmező erejűnek tartották, amelyet otthon még sokáig őriztek.

08/06/2025

Áldott Pünkösdi Ünnepeket kívánunk mindenkinek!

A pünkösd a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe húsvét és karácsony után. Pünkösdkor a Szentlélek eljövetelére és az egyház születésnapjára emlékezik a keresztény világ.

A pünkösdi ünnepkör középpontjában az a Bibilában leírt jelenet áll, amikor a Jézus halála után összegyűlt tanítányokra lángnyelvek képében leszállt az Isten Lelke. Az apostolok ekkor különféle nyelveken kezdtek el prédikálni a jeruzsálemi népnek. A csoda hatására háromezren tértek és keresztelkedtek meg egyetlen nap alatt.

Régebben pünkösdvasárnap mellett pünkösdhétfő is külön ünnepnap volt. Bár a második vatikáni zsinat liturgiareformja óta már nem külön egyházi ünnep, sok országban – köztük Magyarországon is – pünkösdhétfő munkaszüneti nap.

2018 óta a katolikus egyház pünkösdhétfőn a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepét üli meg.

A Pünkösd eredete és jelentése
A pünkösd a görög pentekoszté, azaz „ötvenedik” szóból ered, ami világosan utal arra, hogy a Szentlélek eljövetelét már az őskeresztények is a húsvét utáni 50. napon ünnepelték.

Az ókorban egyébként a pünkösd olykor a húsvét utáni 50 napos időszak egészét is jelent***e, például Szent Ambrus milánói püspök szerint ez az időszak egyetlen hosszú vasárnap, amit ugyanúgy kell megünnepelni, mint a húsvétot.

Az egyház Kr.u. 305-ben rendelte el hivatalosan a Szentlélek eljövetelének megünneplését pünkösd napján. De már az ószövetségi zsidó népnél is ünnep kapcsolódott a pészah utáni hetedik hét időszakához. Eredetileg egy aratási hálaadó ünnepet ültek meg ekkor, majd Jézus korára a mózesi törvény emléknapja (Sávuót) lett, amikor arra emlékeztek, hogy Jahve szövetségre lépett a választott néppel. A zsidó hagyomány szerint ez az Egyiptomból való kivonulás után az 50. napon történt.

A Sávuót ünnepére Jeruzsálem megtelt a mindenfelől érkező zarándokokkal – nekik prédikáltak különböző nyelveken az apostolok az Újszövetség szerint.

Pünkösd a Bibliában
Hetekkel Jézus kereszthalála után szétszéledt követői ismét egybegyűltek Jeruzsálemben, és az áruló Júdás helyére megválaszották Mátyás apostolt a tizenkettő közé.

A katolikus Biblia-fordítás szerint, „amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket. Ez idő tájt vallásos férfiak tartózkodtak Jeruzsálemben, az ég alatt minden népből. Amikor ez a zúgás támadt, nagy tömeg verődött össze. Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek.”

A keresztény hagyomány szerint az „ugyanazon a helyen” utalás a teremre, ahol Jézus elköltötte az utolsó vacsorát a tanítványival.

Pünkösd jelképei
Mivel a Szentlelket (ógörögül hagion pneuma, latinul Spiritus Sanctus) hagyományosan galamb képében ábrázolja a keresztény ikonográfia, ezért a galamb a pünkösd legfontosabb jelképe. Az olajfaágat tartó galamb, mint a Szentlélek szimbóluma már a legkorábbi ismert ókeresztény ábrázolásokon is feltűnik a római katakombákban.

A pünkösd mellett a galamb nagyon gyakran megjelenik a Jézus megkeresztelkedését ábrázoló alkotásokon is, mivel az evangéliumok szerint „Isten Lelke”, vagyis a Szentlélek ekkor is galamb formában szállt alá az égből. Erről Máté evangéliuma a katolikus fordítás szerint így ír: „Megkeresztelkedése után Jézus nyomban feljött a vízből. Akkor megnyílt az ég, és látta, hogy az Isten Lelke mint galamb leszállt és föléje ereszkedett.„

Szintén gyakori a Szentlélek-galamb szimbólum megjelenése a keresztény művészetben az angyali üdvözlet ábrázolásain is.

A galamb mellett ugyancsak a pünkösdi szimbólumok közé tartozik a lángnyelv, a tűz, és a szélzúgás is. A középkorban pünkösdkor a lángnyelvekre utaló szalmacsóvákat dobáltak le a templomok tetejéről, ezzel emlékeztek a Szentlélek eljövetelére. Gyakran kürtöket, harsonákat szólaltattak meg, amely pedig a szélzúgásra emlékeztetett.

A pünkösd liturgikus színe a keresztény hagyományban a piros, ami a Szentlélek színe: ilyenkor a pap piros miseruhát és stólát ölt. (A piros szín a keresztény liturgiában egyébként a vértanúságra is utal, ezért Nagypénteken, virágvasárnapon és a vértanú szentek ünnepein is ezt a színt használják.)

A piros szín megjelenik a pünkösddel kapcsolatos néphagyományban is. Innen kapta a nevét az ekkortájt virágzó pünkösdi rózsa (bazsarózsa), és innen ered a magyar „piros pünkösd” elnevezés is.

A pünkösd időpontja és számítása
A pünkösd mozgó ünnep, időpontja mindig a húsvéthoz igazodik. Pontos időpontja május 10. és június 13. közé esik – függően attól, hogy az adott évben mikor van a húsvétvasárnap utáni hetedik vasárnap. (Vagy a húsvétvasárnap utáni 50. nap. Az első nap maga húsvétvasárnap, így jön ki az 50. nap megint vasárnapra.)

Érdekesség, hogy a májust hagyományosan Pünkösd havának is nevezik, bár maga az ünnep sokszor esik júniusra.

Pünkösdvasárnap időpontja:
Pünkösdi szokások és hagyományok
Pünkösdhöz – kiemelt ünnep lévén – számos népszokás kapcsolódott a régi időkben.

Például a néphit szerint, ha pünkösdkor szép az idő, akkor gazdag bortermés várható. Ugyanakkor a pünkösdi eső rossz előjelnek számított, egy mondás szerint a „pünkösdi eső ritkán hoz jót”.

A néphit szerint a pünkösdi harmatnak gyógyító-, varázsereje van. Ezért egyes helyeken pünkösdkor harmatot szedtek, amit a szembaj és szeplő ellen használtak orvosságként. A Pest megyei Turán a falon függő szentkép elé pünkösdkor virágokat t***ek, például vadbodzát. Ha valaki beteg volt a házban, ebből főztek neki teát.

Hasolóan más nagy ünnepekhez, pünkösdkor is tiltották az állatok befogását, és a kenyérsütést.

A pünkösdhöz kapcsolódó ünnepek bár keresztény színezetet kaptak, sok esetben inkább pogány hiedelmek, szokások továbbélésének tűnnek. Például a 16. század végén a csetneki zsinat kifejezetten tiltotta a pünkösdi királyválasztást, táncot és játékokat, a 17. század végi csíkkozmási zsinat pedig ki is mondta, hogy ezek „pogányoktól maradott szokások”, amelyek tilalmasak.

Pünkösdi királyválasztás
A pünkösdi királyválasztás hagyománya a középkorban már biztosan élt, s ma is ismert a közmondás, „rövid, mint a pünkösdi királyság”. A lóversennyel, vagy más ügyességi próbákkal választott pünkösdi király hatalma egy évig tartott.

A pünkösdi játékok győztesét és lovát virágokkal, szomorúfűzágakkal borították. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos volt, és minden kocsmában ingyen fogyaszthatott, a közösség kontójára. Ráadásul, ha valamilyen törvényi vétséget ejtett, nem érhette testi fenyítés.

Pünkösdi királyné, pünkösdi királynéjárás és pünkösdölés
Sok helyen pünkösdi királynét választottak a fiatal lányok közül, majd a pünkösdi király és a királynéő díszes menet élén járta be a falut, minden házban ajándékokat kaptak. A szokásnak több változata is ismert, az egyik legelterjedtebb motívum, hogy a fátyollal borított királyné a kosárban rózsaszirmokat vitt, amivel meghint***e az ajándékozókat.

A szokást észak-kelet Magyarországon és az Alföldön pünkösdölésnek hívták, míg a Dunántólon a pünkösdi királynéjárás elnevezés volt használatos. Utóbbi míg az 1960-as években is élő szokás volt.

Hagyományos pünkösdi ételek
Jellegzetes pünkösdi desszert a pünkösdi torta és az ünnepi galuska (édes, gyümölcsökkel). Elterjedt volt a bodzavirág fogyasztása italként (bodzaszörp, bodzavirágos bor). Főételként – tájegységtől és vagyoni helyzettől függően – a rántott szárnyasok, birkapörkölt, báránypaprikás, libasült is gyakori volt.

Májusfa és pünkösdi zöldágazás
A régi időkben sok helyen pünkösdkor zöld ágakat tűztek a házakra, kerítésekre és istállókra. Többnyire nyírfaágat, gyümölcsfaágat, leggyakrabban bodzát tűztek ki, általában a rossz szellemek, boszorkányok elűzése érdekében.

A zöldágazás egyik változataként a májusfa (más néven májfa vagy jádzófa) is sok helyen fontos szerepet játszott pünkösdkor. A Zempléni-hegyvidék falvaiban ilyenkor állították fel a májusfát, a Pest megyei Galgamácsán például pünkösd szombatján mentek a legények a fáért az erdőbe. Más vidékeken – ahol május elejéhez kötődött a felállítása – ilyenkor döntötték ki a májusfát.

Csíksomlyói búcsú
A régi időkben pünkösdkor számos búcsút tartottak. A leghíresebb ezek közül ma a csíksomlyói búcsú, ami az elmúlt évtizedekben a Kárpát-medence legnagyobb zarándokeseményévé lépett elő.

A csíksomlyói búcsú a katolikus székelyek egészen a középkora visszaeredetezthető fogadalmi zarándoklata. Mára erőteljes összmagyar és ökumenikus (felekezetek feletti) színezetet kapott.

A pünkösdkor tartott csíksomlyói búcsúra minden évben több százezren látogatnak el, ikonikus eseménye a csíksomlyói kegytemplomhoz közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben rendezett nagyszabású szabadtéri mise.

Pünkösdi egyházzene
A pünkösdhöz köthető liturgikus zenének nagy hagyománya van a kereszténységben. Talán a leghíresebb a Veni, Sancte Spiritus kezdetű szekvencia, amit többek között minden idők egyik legnagyobb templomi zenésze, Giovanni Pierluigi da Palestrina (1525-1594) is megkomponált kórusra.

Jeles napok pünkösd közelében
Áldozócsütörtök
Szentháromság ünnepe
Úrnapja
Gyakori kérdések
Milyen ünnep a pünkösd?
A pünkösd egy keresztény ünnep, amikor a Szentlélek eljövetelére és az egyház születsnapjára emlékeznek. A pünkösd a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe húsvét és karácsony után.

Mi a pünkösd jelentése? Mit jelent a pünkösd?
A pünkösd a görög pentekoszté, azaz „ötvenedik” szóból ered, mivel a Szentlélek eljövetelét a húsvét utáni 50. napon ünneplik.

Mi a pünkösd legfontosabb jelképe?
A Szentlelket ábrázoló galamb a pünkösd legfontosabb jelképe. Emellett lángnyelvek, a szélzúgás, valamint a pünkösdi rózsa is fontos pünkösdi szimbólumok.

Mi a pünkösd színe a katolikus liturgriában?
A pünkösd színe a piros.

Mikor van pünkösd?
Pünkösdvasárnap minden évben a húsvétot követő hetedik vasárnapra esik.

Milyen népszokások kapcsolódnak pünkösdhöz?
Híres népszokás a pünkösdi királyválasztás és a pünkösdölés is.

Kategória: Mindent pünkösdről

Balassi Bálint pünkösdi verse
Májusfa
A pünkösdi rózsa (bazsarózsa)
Úrnapja
Szentháromság ünnepe
Áldozócsütörtök, a Mennybemenetel ünnepe
Piros pünkösd napján: két régi magyar dal.

04/06/2025

Nemzeti Összetartozás Napja

A Nemzeti Összetartozás Napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti emléknap. Június 4-ét, az 1920-as trianoni békediktátum napját az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi XLV. törvényben nyilvánította a Nemzeti Összetartozás Napjává.

Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A törvény a békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján, 2010. június 4-én lépett hatályba.
törvény preambuluma így szól:

"Mi, az Országgyűlés tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alaptörvényben rögzített felelősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk:"

Emlékezésképpen egy az akkor íródott versek közül:

JUHÁSZ GYULA: TRIANON

Nem kell beszélni róla sohasem,

De mindig, mindig gondoljunk reá.

Mert nem lehet feledni, nem, soha,

Amíg magyar lesz és emlékezet,

Jog és igazság, becsület, remény,

Hogy volt nekünk egy országunk e földön,

Melyet magyar erő szerzett vitézül,

S magyar szív és ész tartott meg bizony.

Egy ezer évnek vére, könnye és

Verejtékes munkája adta meg

Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.

És nem lehet feledni, nem, soha,

Hogy a mienk volt a kedves Pozsony,

Hol királyokat koronáztak egykor,

S a legnagyobb magyar hirdette hévvel,

Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!

És nem lehet feledni, nem, soha,

Hogy a mienk volt legszebb koszorúja

Európának, a Kárpátok éke,

És mienk volt a legszebb kék szalag,

Az Adriának gyöngyös pártadísze!

És nem lehet feledni, nem, soha,

Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol

Ferenczy festett, mestereknek álma

Napfényes műveken föltündökölt,

S egész világra árasztott derűt.

És nem lehet feledni, nem soha,

Hogy Váradon egy Ady énekelt,

És holnapot hirdettek magyarok.

És nem lehet feledni, nem, soha

A bölcsőket és sírokat nekünk,

Magyar bölcsőket, magyar sírokat,

Dicsőség és gyász örök fészkeit.

Mert ki feledné, hogy Verecke útján

Jött e hazába a honfoglaló nép,

És ki feledné, hogy erdélyi síkon

Tűnt a dicsőség nem múló egébe

Az ifjú és szabad Petőfi Sándor!

Ő egymaga a diadalmas élet,

Út és igazság csillaga nekünk,

Ha őt fogod követni gyászban, árnyban,

Balsorsban és kétségben, ó, magyar,

A pokol kapuin is győzni fogsz,

S a földön föltalálod már a mennyet!

S tudnád feledni a szelíd Szalontát,

Hol Arany Jánost ringatá a dajka?

Mernéd feledni a kincses Kolozsvárt,

Hol Corvin Mátyást ringatá a bölcső,

Bírnád feledni Kassa szent halottját?

S lehet feledni az aradi őskert

Tizenhárom magasztos álmodóját,

Kik mind, mind várnak egy föltámadásra?

Trianon gyászos napján, magyarok,

Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos,

Rossz csillagok alatt virrasztva járók,

Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan

S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött

Ma fogjatok kezet, s esküdjetek

Némán, csupán a szív veréseivel

S a jövendő hitével egy nagy esküt,

Mely az örök életre kötelez,

A munkát és a küzdést hirdeti,

És elvisz a boldog föltámadásra.

25/05/2025

https://www.facebook.com/share/v/1J8KMUcPiB/

25/05/2025

Az eltűnt gyermekek világnapja Ronald Reagan amerikai elnök által 1983-ban kezdeményezett nemzetközi emléknap, melyet az 1979. május 25-én New Yorkban eltűnt 6 éves kisfiúra, Etan Patzra (a kisfiú, aki a fényképen szerepel) és sorstársaira emlékezve tartanak ezen a napon.
Etan Platz 1972. október 9, eltűnt: 1979. május 25-én, halottá nyilvánítva 2001-ben) hatéves volt, amikor New Yorkban nyoma veszett. Eltűnésének hatására új jogszabályokat vezettek be az Amerikai Egyesült Államokban, a gyermekek védelme érdekében, valamint a felkutatásuk céljából új módszereket vezettek be. Etan volt az első, akinek a fényképe megjelent a boltokban a tejes-dobozok oldalán, ami azóta gyakorlattá vált. Európában az eltűnt kiskorúak ügyét a 2001-ben létrehozott Eltűnt és Szexuálisan Kihasznált Gyerekekért Európai Föderációja karolta fel, amely ernyőszervezetként koordinálja a prevenciós és az eltűntek felkutatásával kapcsolatos feladatokat. A szervezet kezdeményezte, hogy május 25. legyen az eltűnt és bántalmazott gyermekek napja.

25/05/2025

A gyermeknap a világ sok országában ünnepnap. A nemzetközi gyermeknap (általában június 1.) megünneplése Törökországból ered és ezen a napon különösen a volt kommunista országokban vált népszerűvé. Ehhez hasonló az ENSZ által létesített egyetemes gyermeknap (Universal Children's Day) intézménye.

ENSZ közgyűlése 1954-ben javasolta (836(IX). határozat), hogy minden országban tartsák meg az egyetemes gyermeknapot. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. Javasolták a kormányoknak, hogy mindenhol olyan napot jelöljenek ki erre a célra, amit megfelelőnek gondolnak.

21/05/2025

Ma van a Honvédelem Napja 🪖

Május 21-én emlékezünk meg az 1849-es budai vár visszafoglalásáról, és mindazokról, akik életüket adták hazánk szabadságáért. A Honvédelem Napja alkalom arra, hogy kifejezzük tiszteletünket és hálánkat a múlt és jelen hősei előtt – azok előtt, akik fegyverrel, bátorsággal és hittel védték és védik Magyarországot.
🟥⬜️🟩

Köszönjük mindenkinek, aki hivatásosként vagy tartalékosként a Hazát és a magyar emberek fegyveres védelmét szolgálják! 🫡

13/05/2025

Civil Kavalkád a Skanzenben 2025.
Csodálatos napot töltöttünk 1000 fő civil egyesülettel közösen a Nők Együtt Egyesület tagjai.
Szuper programok, előadások, gasztronómia, foglalkozások és még sorolhatnám.
Gratulálunk a szervezőknek jó volt együtt lenni az ország különböző részeiről, találkozni eszmét cserélni.
Köszönünk mindent.

Cím

Siófok
8600

Weboldal

facebook.com

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Nők Együtt Baráti Társaság új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Nők Együtt Baráti Társaság számára:

Parancsikonok

Szeretnéd, hogy a(z) vállalkozásod elsőként szerepeljen az Média Cég tematikájú vállalkozások között Siófok városában?

Megosztás

Kategória

Digitális tartalomkészítő

A Nők Együtt Egyesület

A Nők Együtt Egyesület azért alakult, hogy a város asszonyai kikapcsolódjanak az otthoni egyhangúságaikból, egyedül állók esetében a magányosságból. Szeretnénk továbbvinni a kulturális hagyományokat, segíteni a városunknak ott ahol szükség van ránk. Hagyományőrzőek vagyunk, évente több alkalommal népviseletben is mutatkozunk egyes rendezvények alkalmával. Összejöveteleink módjával, eszméket váltunk sütésről-főzésről, kézimunkázásról, gyermeknevelésről, gondolatokat cserélünk, jó tanácsokkal látjuk el egymást és egy jót beszélgetünk. Több alkalommal csoportos kirándulásokat szervezünk, voltunk már Visegrádon, Sopronban, de akár az ausztriai Melkben, Mariazellben, Prágában is és még sorolhatnám tovább. Részt veszünk különböző jótékonysági rendezvényeken, sőt felkérésre jótékonysági rendezvényeket is szervezünk; a befordult összeget pedig eladományozzuk. Évente több alkalommal is tárgyi adományokat gyűjtünk a rászorulóknak. Egy helyi óvodát is patronálunk, de varrtunk már törölközőket, terítőket, mikuláscsomagokat is. Az óvodának mikulásra és gyermeknapra ajándékokat vásárolunk minden évben. Idén az óvodai székeket festjük le. Varrtunk már iskolai felkérésre kokárdákat is. A „Te Szedd” szemétgyűjtésen minden évben rendszeresen részt vesz az egyesületünk. A Siófoki Kálmán Imre Kulturális Központnak dolgozunk városunk emberbaráti felkérésére. A Pünkösdi Szezonnyitó fesztiválnál is besegítünk. illetve a színházi előadásoknál segítünk a jegykezelésben, ruhatárban is. Úgy érezzük, hogy a város ismer bennünket, és a munkánkra szükség van. A Siófok Város Gondozási Központjának Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatának adományokat gyűjtünk, tartós élelmészert, ruhákat, játékokat, bútorokat, gyógyszereket stb. Minden évben két alkalommal nagy volumenű adományokat gyűjtünk. Hagyománnyá vált immár a decemberben tartandó Belvárosi Mikulásnapunk, ahol gyerekműsorral kedveskedünk közel 600 gyermeknek. Rajzversenyt tartunk és minden gyermeket mikuláscsomaggal és süteményekkel, teával kínálunk. A Siófoki Kórház Gyermekosztályának kisbetegei részére minden évben meséket olvasunk és eszközöket vásárolunk, mint vérnyomásmérő, vagy akár párologtató készülék. Idén a Gasztroenterológiai részlegnek is segítünk a fejlesztésben. Rendezvényt szervezünk a Nők Elleni Erőszak ellen, a Gyermekeltűnések Világnapján az előadásokat pedig egy ismert ih. therapeuta; klinikai szakpszichológus tartja. Nagy érdeklődés van a rendezvények iránt, így évente megtartjuk nyilvánosan. Tartjuk a kapcsolatot városunk más egyesületeivel; baráti viszonyban vagyunk és részt veszünk egymás eseményein, közgyűlésein, úgymint a Siófoki Férfi Dalkör Jótékonysági estjén, vagy legyen ez egy főzőverseny, vagy a Mozgáskorlátozottak Siófoki Egyesület rendezvényén, vagy a Női Kar rendezvényén, mint háziasszonyok; de ott vagyunk a városi koszorúzásokon, rendezvényeken, előadásokon, kiállításokon és megemlékezéseken is. Ezen kívül még sorolhatnánk, mivel több egyesülettel közös programokat is tartunk. Nagyon színes projektekkel és egészségügyi, irodalmi előadásokkal tesszük érdekessé a szürke hétköznapokat. Orvosok, írók, intézményvezetők és még sokan mások látogatnak el hozzánk, hogy hölgytársaink informálva legyenek, mint például a Duna Tv-ből is ismert Róka Ildikó és Móczár István házaspár az Íz Őrzők c. filmvetítéssel. Egyesületünk pártoktól független, politikai tevékenységet nem folytat.