08/08/2026
Ismeritek azt az érzést, amikor a főzés közepén jöttök rá, hogy a kifogyhatatlannak hitt só éppen elfogyott?
Annyira szeretem, hogy ilyenkor egyszerűen át tudok szólni a szomszédunknak, vagy akkor is, ha tojást vagy levestésztát felejtettem el venni. Az meg még nagyobb kincs, hogy néha vigyázunk egymás gyerekeire is.
Szeretem, hogy időnként összegyűlünk az utcában megünnepelni egymás szülinapját, vagy egy batyus estére. Mindenki hoz valamit, a gyerekek játszanak, mi pedig beszélgetünk.
Annyira kedves számomra, hogy még létezik Szentendrén a komatál. Amikor Ábel megszületett, több mint két hétig szinte egyetlen ebédet sem kellett főznöm. És azóta is előfordul, hogy főzünk egymásnak. Nem azért, mert muszáj, hanem mert a másiknak most éppen jól jön.
Mindig megmosolygom, hogy bármerre járok az országban, legutóbb éppen Kapolcson jártam így, szinte biztosan összefutok egy szentendrei anyukával. Pár mondat, egy ölelés, és máris otthonosabban érzem magam a helyen.
És azt is szeretem, hogy teljesen természetes egy ilyen üzenet a barátnőimtől: „Felakasztottam a kilincsetekre egy szatyor friss salátát.”
Vagy: „Rendelek friss csirkét. Kérsz te is?”
Ezek apróságok.
Mégis ezekből az apróságokból épül fel az az érzés, hogy nem vagyunk egyedül.
Az egyik legkedvesebb hely számomra a városban az Offline Center. Rengeteg anyuka kisgyermekes éveinek csendes kísérője. Nemcsak a programok miatt szerettem volna, ha létrejön egy közösségi tér családoknak is, hanem azért is, mert ott újra és újra emlékeztetjük egymást arra, milyen jó, amikor egy közösség valóban megtart.
A minap hallgattam egy beszélgetést, amiben elhangzott egy gondolat: ahogy egyre önállóbb lett a társadalom, úgy lettünk közben egyre magányosabbak is.
Nem tudom, hogy ez mindenhol igaz-e, de azt tudom, hogy az elmagányosodás ellen lehet tenni.
És azt is tudom, hogy milyen jó érzés olyan emberek között élni, akik még mindig tudják, hogy néha egy marék só, egy tányér leves vagy egy kilincsre akasztott szatyor friss saláta, mennyit jelent! 🤍
Egyébként Erzsi néni is azt mondta, hogy az az egyik legfontosabb, hogy legyen kitől tojást kerned, ha elfogyott! 😊