20/07/2025
Azok a nyári szerelmek!
Van valami varázslatos abban, ahogy egy meleg nyári este illata képes visszarepíteni az időben. Egy parfüm, a frissen nyírt fű, a vízpart, egy kamaszfiú pólójának illata, a lány haja a vállára omolva – és már ott is vagyunk: 16 évesek, vörösre égett vállal, remegő térddel, várva, hogy ő vajon visszacsókol-e. A nyár valahogy mindig emlékeket is konzervál. Talán mert ilyenkor van időnk kicsit figyelni – magunkra, a másikra, az életre, ilyenkor utazunk többet és ezzel lelkünket is elindítjuk a kalandozás, emlékek világa felé.
A fiatalkori szerelmek nemcsak embereket, hanem érzéseket is jelentenek: a szabadság ígéretét, a világ megnyílását, a lehetnék-bárki érzést. Szinte most is libabőrös lesz a karom. A kamaszkor vagy fiatal felnőttkor nyarai – még ha törékenyek is – mély lenyomatot hagynak bennünk. Néha nem is az embert sírjuk vissza, hanem azt a bennünk élő változatot, aki akkor hitt a szerelem mindent elsöprő erejében, és végtelenségében.
De ezek az emlékek nem mindig csupa fényt jelentenek. Sokszor a nyári szerelem élményével együtt jönnek elő a fiatalabb énünk fájdalmai, a hiányok, a meg nem kapott figyelem, az elutasítás emléke, a sértések. Azt hisszük, csak egy illat nosztalgiát hoz – közben előhívhat egy rég elfeledett sebet is. És nem értjük, miért leszünk hirtelen szomorúak egy boldognak tűnő pillanatban sok-sok évvel később.
A jó hír, hogy ezek az emlékek – ha elég bátran megnézzük őket – segíthetnek jobban megérteni, hogy ma, felnőttként miért úgy szeretünk, ahogy. Miért kapaszkodunk vagy zárkózunk el, miért félünk az intimitástól vagy miért ragaszkodunk görcsösen.
A múlt nem azért jön elő, hogy elrontsa a jelent – hanem hogy végre meghalljuk, amit eddig nem tudtunk kimondani. Akár egy vers sorai miközben olvassuk, amit más megfogalmazott, eszünkbe juttatja, hogy pontosan így volt, mintha én írtam volna, ez rólam szól.
Az illatok, a nyár, a szerelem így már hidak is önmagunk felé. És ha elég figyelemmel fordulunk ezekhez az emlékekhez, lehetőségünk nyílik valamit átírni. Nem azt, ami történt – hanem azt, ahogyan ma élünk vele.
Ha megérintett a téma, máris mutatom az árakat, klikkelj az oldalra:
www.ujszabadsag.hu
A Te utad!
Csak egy kattintás! Segíts te is másoknak cikkünk megosztásával!