11/11/2025
Mi volt az alaphelyzet?
A Kanyarmagazin posztja videós összefoglalót tett közzé a nov. 7-i, „közös képviselői fogadóórának” nevezett eseményről.
Fő állítások:
az esemény egy Facebook-csoport által mozgósított politikai akció volt, nagyon szűk részvétellel;
jelszavazás és hangulatkeltés dominált;
a forma megkerülte a szabályos, mindenki számára hozzáférhető közmeghallgatást;
a „valódi” részvétel mércéje a törvényes, nyilvános fórum – nem a zárt FB-mozgósítás.
A kommentelőket Labor néni elemzi:
Óvónői üzenet a „Napraforgó” csoport szüleinek! (avagy a Közösségi Vita Kultúrájának Fejlesztése)
Jó napot kívánok! Labor néni vagyok a Kanyarmagazin – Közéleti Labor képviseletében.
Ma áttekintjük a „Napraforgó” csoport tagjainak egyéni megfigyelési lapjait, amelyeket a „Hogyan beszélgetünk szépen a faluról?” című foglalkozásunk után készítettem.
A csoport tagjai: Zsófia Nagy-Emri (Zsófika), Bori Takács (Borika), Kornél Bazsalya (Kornélka), Bálint Josa (Bálintka), Zöldi Blanka (Blankácska) és Marinovszky Zsolt (Zsoltika).
Mindannyian nagy lelkesedéssel, gyors reagálással és erős igazságérzettel rendelkeznek.
Azonban a vita (a Kanyarmagazin posztja alatt) egy kritikus ponton akadt el, ami jelzi, hogy a civil beszélgetési képességeink fejlesztésre szorulnak.
A probléma az volt, hogy a résztvevők nem az alapállításokra válaszoltak (az esemény formai jellegére, szabályszerűségére), hanem személyeskedésbe, témaelhagyásba és bizonyíték nélküli állításokba torkollott a beszélgetés.
Nézzük meg egyenként, hogy az egyes „óvodások” hogyan vetették vissza a témát a fejlődés hiányával, és min kell dolgozniuk, hogy elérjük a nyugodt, tiszteletteljes, bizonyíték-alapú beszélgetéseket.
Az Óvodások Egyéni Elemzése
Zsófika (Zsófia Nagy-Emri)
Erőforrásai: Zsófika képes frappáns történelmi utalásokat tenni, például a „Szabad Nép félórára”.
A Téma Visszavetése: Fejletlensége abból fakad, hogy az utalások mellé rövid magyarázatot kellene adnia, hogy a csoporttársak is értsék. Korábbi viselkedése a szarkazmus/gúny mintázatát tükrözte (például gúnyos hangon minősítette az óvónénit mint „kártékony labor”).
Ezt a mintát a jegyzőkönyv „Nevetünk rajta” néven azonosította. Ez a viselkedés meggátolja a tartalmi kérdésekre való érdemi reakciót.
Fejlesztési Cél: Meg kell értenie a közmeghallgatás és a fogadóóra célja közötti különbséget.
Borika (Bori Takács)
Erőforrásai: Borika figyel a számokra, és választási eredményeket is behoz az érvelésbe.
A Téma Visszavetése: Bár használ számokat, a vita elakadt, mivel a számok mellé kontextus (mikor, miről szavaztak) szükséges.
Továbbá el kell ismernie a jelen ügy jogi kereteit. Borika a számokra hivatkozó átkeretezést (relativizálást) alkalmazta („többség–kisebbség”), ahelyett, hogy vitatta vagy igazolta volna a poszt konkrét állításait az esemény szabályszerűségéről.
Ez a témaváltás helyettesíti a felkészültséget.
Fejlesztési Cél: Mini-táblát készít arról, hogy a választás nem azonos a közmeghallgatás időzítésével.
Kornélka (Kornél Bazsalya)
Erőforrásai: Kornélka energikus vitaindító, bátran kérdez.
A Téma Visszavetése: A témát a minősítés és az általánosítás visszaveti.
Kornélka címkézést alkalmazott, amikor konkrét ellenérvek alátámasztása nélkül emlegetett olyan jelzőket, mint „propagandát” és „mérgezést”.
Ez a viselkedés a „Bizonyíték helyett jelzők” mintázatot tükrözi, és megakadályozza, hogy a csoport érdemi igen/nem válaszokat adjon a feltett kulcskérdésekre.
Fejlesztési Cél: Minősítés helyett tényekkel kell válaszolnia kulcskérdésekre (határidő, fogadóóra-jelleg).
Bálintka (Bálint Josa) és Blankácska (Zöldi Blanka) – Identitásfirtatók
Erőforrásaik: Bálintka kitartó érdeklődést mutat a „ki írta?” témában, Blankácska pedig erős transzparencia-igénnyel rendelkezik.
A Téma Visszavetése: Mindketten a személyre fókuszáltak a tartalom helyett. A szerkesztők kilétét firtatták ahelyett, hogy a poszt érdemi állításaira reagáltak volna.
Ezt a Labor néni az identitásfirtatás („Kérdés helyett ki beszél?”) mintájaként azonosította.
Ez a mintázat súlyosan akadályozza a párbeszédet, mivel a figyelem a tényekről a személyes támadásra terelődik.
Fejlesztési Cél: Bálintkának meg kell tanulnia az állítások tételes vitáját és a hivatkozások kezelését, Blankácskának pedig meg kell értenie a kollektív szerkesztőségi munka működését, és a fókuszt vissza kell terelnie a tárgyra.
Zsoltika (Marinovszky Zsolt)
Erőforrásai: Zsoltika kiemelkedő civil jogérzékkel és erős szólásszabadság-párti attitűddel rendelkezik.
A Téma Visszavetése: Bár az igazságérzete erős, fejlesztendő terület az „illegális” és a „szabálytalan keretezés” közötti különbség megértése, ami a civil jogérzék precíz használatához szükséges.
Ezen túlmenően kerülnie kell a személyeskedést. Az elakadásai a procedurális szabályok (SZMSZ) félreértéséhez vezettek.
Fejlesztési Cél: Meg kell tanulnia, miért jó a 15 napos előkészítés a lakosoknak, ami a szabályismeret fejlődését jelenti. Fejlesztendő cél még az általános szövegértelmezés.
Labor Néni Összefoglalása: A Projekt Lényege
A „Napraforgó” csoport elakadásai a közösségi vitakultúra tipikus hibáit mutatták, beleértve a témaelhagyást („Másról beszélünk”) és a jelszavazást.
A vita nem haladt előre. A poszt lényege – miszerint a szabályos, mindenki számára nyitott fórum elsőbbséget élvez a zárt FB-akcióval szemben – nem cáfoltatott, hanem megkerülték.
A Labor Néni módszertana (az „Óvodai Beszélgetés” jegyzőkönyve) pontosan azért született, hogy ezekre a mintázatokra didaktikus tükröt tartson.
A fejlesztés három fő pilléren nyugszik:
Procedurális Szabályismeret (SZMSZ) Pótlása: meg kell érteniük a formális keretek (közmeghallgatás vs. fogadóóra) célját és a határidők szerepét. Ezt a Labor néni úgy kezeli, mint a közös „játszótér-szabályok” elfogadását.
Érveléstechnikai Minőség Javítása: a csoportnak az állítás → bizonyíték → következtetés struktúrát kell elsajátítania. Ezt segítik olyan fejlesztési eszközök, mint az „Igen/Nem percek” (a minősítés elkerülésére), a „Három forrás szabály” (a hitelesség növelésére) és a „Csendkör – meghallgatás” (az egymásra figyelés fejlesztésére).
Szövegértelmezési készség fejlesztése: általánosan elmondható, hogy az írott állítások félreértése gyakori probléma.
A csoport okos és eleven. Ha a jelszavak helyett az érvek kapják a főszerepet, és mindenki elfogadja a szabályokat, gyorsan nagycsoportos szintre léphetünk, ahol a beszélgetések objektívek és megalapozottak lesznek.
